Már megvizsgáltuk, hogy mit is mond az értelmező szótár a siketségről, ma pedig 2 lexikont és egy meglepit a végén vennék górcső alá.
Elsőnek következzen a jókis Új Magyar Lexikon, 1962-es kiadása. Hogy ez miért kell? Szeretnék egy régebbi és újabb értelmezést egymás mellé tenni. Nem fűzök kommentárt, mindenki levonhatja maga a tanulságot, h mi a különbség a kettő között, és hogy mire tolódott el a hangsúly a későbbi időkben:
Az Új Magyar Lexikon még nem ismeri a siket kifejezést, de a süket szónak is csak bővített változatai vannak benne, konkrétan nincs olyan, h süket. A következőket találtam:
„Süketnémaság:
Veleszületett v kisgyermekkorban szerzett süketség következtében kialakult beszédképtelenség. A gyermek a hallás hiánya miatt ép hangadó szervei ellenére sem tanul meg beszélni. Magyarországon a süketnéma gyermekekkel való foglalkozást már egyes óvodákban is megkezdik (Budapest, Vác, Szeged, Kaposvár). Iskolás korban intézetbe kell adni, ahol a beszédre és a beszéd szájról való leolvasására megtanítják. - A süketnéma gyerekek a süketnémák állami tanintézeteiben (Budapest,Vác,Sopron, Kaposvár, Eger, Debrecen, Szeged) általános alapfokú oktatással egyenlő érvényű, de nem egyenlő értékű oktatásban részesülnek. Ezek elvégzése után vagy a süketek ipari-tanuló intézeteiben (fiúk számára Sopronban: Siketek Faipari Tanintézete,lányok számára Vácott: Siketek Szövőipari-és Varróipari Tanintézete) tanulhatnak tovább, vagy pedig a Siketek és Nagyothallók Szövetségének irányításával a normál iparitanuló-iskolákkal kapcsolatban részesülnek valamilyen szakképzésben.”
„Süketség:
A hallás teljes hiánya. A süketeknek tartott betegek egy részén hallásmaradványokat lehet kimutatni. Teljes halláskiesést többnyire a belső-fül és a hallóideg bántalma okoz, külső-és középfül betegsége esetén a ritkán fordul elő.”
Aztán nézzük, mit mond erre a Larousse Enciklopédia 1994-es kiadása:
„Siket→lásd süket”
„Süket: népiesen siket
I.
1.aki nem hall Szh.: Siket,mint az ágyú v mint a föld.
2.Nagyothalló
3.biz. Zenei hallás nélküli.
4.vál.,pejoratív Más szavára, intésére, kérésére szándékosan nem hallgató. Süket füleknek beszél: senki sem figyel rá, senki sem hallgatja meg; Süket fülekre talál: kérését,panaszát, tanácsát nem hallgatják meg, nem veszik figyelembe.
5.irodalmi,pejoratív: érzéketlen,közönyös. Süketen, vakon jár.
6.biz.,pejoratív: Tompa,tökéletlen <hangú>. Süket ez a zongora.
8.népies,biz <kifejezésekben>: rosszul vagy nem működő Süket fazék a.,amelyben lassan forr a víz, illetve fő az étel. b.,népies pejoratív : ostoba, lassú észjárású ember
9.argó: Ostoba,hülye. Süket pali.
10.argó Haszontalan, sikertelen <dolog>. Süket duma: szófecsérlés, mesebeszéd.
II.
Főnév,süket ember”
„Süketnéma:
I. melléknév
1. veleszületett v. kisgyermekkorban bekövetkezett süketség miatt beszélni sem tudó
2.ilyen személy által használt. Süketnéma jelbeszéd.
II. főnév
Süketnéma személy”
„Süketnéma-intézet:
Főnév
Süketnéma gyermekeket oktatásban és szakmai képzésben részesítő intézet.”
„Süketség:
1. orvosi
Hallás teljes hiánya vagy nagyfokú halláscsökkenés.
Verbális süketség (Szósüketség.): a központi idegrendszer betegsége, amelyben a betegek a szavakat hallják, de nem értik meg. A halláscsökkenés (a gyakori nagyothallás) és a hallásvesztés (süketség) lehet egy- és kétoldali.
Vezetéses süketség: csak a hangot vezető apparátus sérült (külső v. középfül). A süketség e típusára a levegő vezetési zavara vagy a csontok hangokat vezető képességének a zavara jellemző. A kettő között az audiometria (hallásvizsgálat) különbséget tud tenni. A vezetéses süketségnek több oka lehet. Fülgyulladások, a külső hallójárat elzáródása, csontritkulás.
2. Annak tulajdonsága, aki, ami süket.
3. vál. Érzéketlenség, tompaság. Zenei süketség: zenei hallás hiánya.
4. biz. Ostobaság.”
Nem tudom, h h voltatok vele, de nekem voltak benne új infók. A csontritkulásos rész keltette fel legjobban a figyelmem, szerintem engem még arra nem vizsgáltak. Remélem nem fog leszólni a fül-orr-gégészem, ha felvetem neki
Végül pedig egy kis érdekesség. Azt is megnéztem, h a nagy klasszikus, Krúdy Álmoskönyve mit mond a siketekről Érdemes elolvasni, hisz gyakran álmodhatunk magunkról Bár én az álmaim nagy részében hallok és beszélgetek, azért előfordul, h siket vagyok
„Siket ember minden könyvben nagyon jó.
Siket disznó a búzában: jólét.
Siketnéma: asszonynak öröm, férfiaknak veszedelem.”
/Krúdy Gyula: Álmoskönyv/
Azt azért itt megjegyezném, h Krúdy már 1925-ben (!!!!) kizárólag a siket kifejezést használta, nem volt süket címszó…..
Szép álmokat
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Szalakóta 2008.08.26. 21:55:06
A Károli-Bibliában is siket szerepel mindenütt.
De Kosztolányi Dezső a süket szót használta. Olvasható például a Csoda című színművében.
Meiklokje 2008.08.28. 19:08:09
más művekben nem volt időm utánanézni köszi az infót:)