HTML

Hal(l)ogatom-a siket élet

"Saját szomorú létem Üzent nekem hadat. Már támad ellenségem- Nemrégen még szabad Utamat állják gyülevész Hadak, volt békém odavész. Sorsom merre halad? Ha a jel, Szeretet, feléd Mutat, meghallgatod az én Háladalaimat." /Hadewijch/ kérés,kérdés,panasz,óhaj, sóhaj,vendégposzt ide: hallogatom@gmail.com

Friss topikok

  • Tóth Ildikó: Az én 21 éves fiamtól minden évben elveszik a családi pótlékot,határozat nélkül egyszerüen nem kül... (2013.08.27. 16:18) Támogatások(k)?
  • Csetgab: Elnézést, hogy kétszer is leírtam, de az első hsz. ezidáig nem jelent meg. (2010.10.15. 20:35)
  • Szalakóta: Nem lehet, hogy az a betegség agyhártyagyulladás volt? (2010.05.19. 16:04)
  • Szalakóta: Mármint a szájról olvasás megtanulásában. (2010.03.23. 22:00) Szájrólolvasás
  • Szalakóta: Attól még lehet, hogy egy némának mutogatva kell útbaigazítást kérnie, mert biztos alap nélkül, ke... (2010.03.20. 14:42) Továbbra is:siket v süket?

2008.08.30. 22:43 Meiklokje

Láthatatlan Kultúra

Most a SINOSZ információs anyagát tenném közzé. Sajnos képet nem tudtam ide tenni, de írott formában itt az ismertetés,remélem átlátható:


LÁTHATATLAN KULTÚRA – MADÁRTÁVLATBÓL
2008. szeptember 19-20. (2 nap) – Gödör-klub, Budapest
A fesztivál célja:
a Siket Kultúra bemutatása, a többségi társadalom szemlélet- és tudat formálása,
média érzékenyítése, civil tudat erôsítése.
A folyamat vágyott célállomása:
a jelnyelv hivatalos nyelvként való elismertetése,
láthatatlan kultúra-láthatóvá tétele.
Sokunkban felmerül a kérdés, hogy a jelnyelv hivatalos elismerésének mekkora a jelentôsége a siket és nagyothalló
emberek mindennapi életében.
Elsô ránézésre nem sok, de a jelnyelv elismerése az elsô lépés a siket közösség integrációja és teljes jogú állampolgárrá válása
felé. A következô lépés a meglévô törvények megváltoztatása, vagy újak megalkotása annak érdekében, hogy a politikai
elképzeléseket keretbe foglalják, törvényileg szabályozzák.
Így a jelnyelv elismerését olyan jogok elismerése követi, mint az iskolaválasztás joga (pl. orális vagy kétnyelvû iskola), vagy a siket
kisebbség joga a részvételhez a társadalmi élet minden területén. Ezután, az ehhez kapcsolódó feltételek és eszközök
megteremtése következik, például a jelnyelvi tolmácsok számának növelése, elérhetôvé tenni a közszolgáltatást, a minôségi
oktatást (a felsôfokú oktatást is), a szórakozást, hogy csak néhány területet említsünk.
A kormányok számára már nem az a kérdés, hogy elismerjék-e a jelnyelvet, hanem hogy mikor és miként tegyék azt.
Finnország és Portugália már elismerte a jelnyelvet úgy, az erre vonatkozó törvényeket beemelte az alkotmányba. Az alábbi európai
országok törvényekben és határozatokban ismerték el a jelnyelvet, gyakran az oktatással és a jelnyelvi tolmács szakmájával
összefüggésben.
Ezek, többek között: Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Görögország, Írország, Olaszország Litvánia, Norvégia,
Lengyelország, a Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Svédország, Svájc, és az Egyesült Királyság. Spanyolország és Hollandia jelenleg
(2003-as elemzés idején) átmeneti idôszakban van, ezalatt a jelnyelv elismerésének lehetôségeit vizsgálja.
Kétféle akadálya létezik a hivatalos elismertetésnek:
• Az elsô, a kormányok és törvényhozók tájékozatlanságának következménye, akik nem tudják, hogy mi a jelnyelv szerepe a siket
és nagyothalló emberek életében.
• A második akadály abból a hibás feltételezésbôl adódik, hogy a hallókészülék mindenfajta hallássérült problémára megoldás,
valamint az, hogy a jelnyelv egyetemes, nemzetközi nyelv.
A jelnyelv elismertetésének ügye nagyon kevés támogatottságot élvez a többségi társadalom részérôl. Továbbá felmerül a jelnyelv
bevezetésével kapcsolatos költségek kérdése, pedig minden állami intézményben érhetôvé kellene tenni azt.
Pozitív példák: Az Egyesült Királyságban például a kormány nemrégiben meghirdetett egy tanulmányi ösztöndíjat a felsôoktatásban
tanuló siket diákok számára. Finnországban a közintézmények alkalmazottai alapfokú jelnyelvi tudással rendelkeznek, míg
Dániában és Görögországban jelnyelvi tanfolyamokat indítottak tanárok számára. Továbbá, Görögországban létrehoztak –
Európában elsôként – egy egyetemi jelnyelvi tanszéket a siket gyermekek oktatásának fejlesztésére. Portugália néhány iskolájában
bevezették a jelnyelv oktatását, Franciaországban pedig a jelnyelvi tolmácsolást elismerték hivatalos szakmaként. Végül,
Dániában és Hollandiában megalakult egy mozgalom, amely a kétnyelvûséget támogatja és népszerûsíti.
Igen ám, de hogyan tud aktívan jelen lenni, véleményt formálni, szerepet vállalni az európai kultúra formálásában egy olyan
közösség, mely a többségi kultúrától eltér, kommunikációja eszközeként pedig a vizuális csatornát használja, azaz gondolatait a
jelnyelven fejezi ki?
Ha felvállalja önmagát, ha kilép az ismeretlenségbôl, a közösség új nemzedék, a fiatal generáció példát mutat és azt mondja:
elegem van, jogaimat érvényesítem.
Konferencia és kulturális fesztivál nyelve: magyar jelnyelv, nemzetközi jelnyelv, magyar és angol hangzó nyelv
IDE MEGYÜNK FIATALOK,
JÖTTÖK VELÜNK?
IDE MEGYÜNK FIATALOK,
JÖTTÖK VELÜNK?

AKVÁRIUM
10.00
Megnyitó
Fogyatékosságtörténeti,
fotó- és
plakátkiállítások
15.00 – 17.00
Performance
BEKE és KARA
csoport
16.00 –
Hay Ágnes animációk
NAGYSZÍNPAD
20.00
Jelnyelvi színház
AKVÁRIUM
18.00
Tehát vagyok - Ergo
Sum
ELÕADÓ
10.30 – 14.30
Nemzetközi Konferencia
2008 ENSZ Nyelvek
Nemzetközi Éve
A jelnyelv emberi-, nyelvi-,
kulturális jogi
megközelítése,
a láthatatlan siket
kultúra láthatóvá tétele
21.00
Kiss Erzsi koncert
ELÕADÓ
11.00 – 13.00
Workshop I.
Kézen fogva a médiával
20.00
RAP REPÜLÉS
SINGMARK koncert
KÁVÉZÓ
11.00 – 19.00
Filmfészkelõdés
KÁVÉZÓ
11.00 – 19.00
Filmfészkelõdés
TÁNCTEREM
14.30 – 16.00
Mediáció -
mint alternatív
konfliktuskezelés
16.30 – 18.00
„Néma gyereknek
anyja is érti a
szavát"
Pszicho-dráma
siketeknek és
hallóknak
BEUGRÓ
15.00 – 17.00
Workshop I.
„Egy(ezmény) mindenkiért,
mindenki egyért" civil
CAUCUS/hazai és
nemzetközi kitekintés
17.30 – 19.00
Workshop III.
Siketek kívül-belül
RUHATÁR MELLETT
15.00 – 17.00
Workshop II.
Nyelvi identitás, jelnyelv
fejlõdése, alkalmazkodása
a mindennapi élethez
BEUGRÓ
15.00 – 17.00
Workshop II.
Nyelvtanulás két kézzel
RUHATÁR MELLETT
15.00 – 17.00
Workshop III.
Szomjas oázis
ZÖLD TERÜLET
11.00
Rendetlenkedés a füvön
Játékos kvíz - ENSZ
Egyezmény gyereknyelven
Jelnyelvi nyalánkságok
Gyöngyhalászat
CIVIL PICKNIK
SINOSZ, UNESCO, OIK
MDAC
Fõvárosi Önkormányzat,
HAND, De Jure
Alapítvány, Védegylet,
Csimota, Nyitott Könyv,
Fair Trade, MTVSZ,
Baba jelbeszéd, Tégy az
Emberekért
14.00 – 15.00
A fültõl a szívig
Liszt Ferenc Kamara
Zenekar
ZÖLD TERÜLET
11.00
Hiperaktivitás a füvön
Láng Kati arcfestés
Játékos kvíz - ENSZ
Egyezmény gyereknyelven
Jelnyelvi nyalánkságok
Gyöngyhalászat
CIVIL PICKNIK
SINOSZ, UNESCO, OIK
MDAC
Fovárosi önkormányzat,
HAND, De Jure
Alapítvány, Védegylet,
Csimota, Nyitott Könyv,
Fair Trade, MTVSZ,
Baba jelbeszéd, Tégy az
Emberekért
15.00
Salátástál
szombat péntek
MIÉRT FONTOS NEKÜNK AZ ENSZ „FOGYATÉKOS
SZEMÉLYEK JOGAIRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY” ?
Megérted, ha ezt elolvasod!
Számunkra az Egyezmény hatalmas lehetôség a teljes esélyegyenlôség elérésére!
Az Egyezmény szövegét megtalálod: www.sinosz.hu jelnyelvi formátumban szervezetednél!
MI EGY NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY?
Egy nemzetközi egyezmény vagy egyezség egy, a szerzôdô
Államokra törvénynél fogva kötelezô megállapodás különbözô
országok között. A meglévô nemzetközi egyezmények különbözô
területeket ölelnek fel. Egy egyezmény jogerôssé válik az
egyes államon belül, amikor az adott állam ratifikálja.
Az Egyezmény a fogyatékossággal kapcsolatos szemlélet változását
mutatja a szociális jóléti megközelítés helyett az
emberi jogi oldalt kiemelve, mely elismeri, hogy a társadalmi
akadályok és elôítéletek már magukban is korlátozóak.
MIÉRT VAN SZÜKSÉGE AZ EGYEZMÉNYRE A SIKET,
NAGYOTHALLÓ SZEMÉLYNEK? NEKIK NEM UGYANOLYAN
JOGAIK VANNAK, MINT BÁRKI MÁSNAK?
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában felsorolt jogok
– egy tökéletes világban – elegendôek lennének mindenki
védelmére. De a gyakorlat azt mutatja, hogy bizonyos csoportoknak
sokkal rosszabb a helyzetük, és a nemzetközi
egyezmények ezen csoportok emberi jogait védik és támogatják.
A világban élô – a világ népességének mintegy 10
százalékát kitevô – 650 millió fogyatékos ember nem rendelkezik
olyan lehetôségekkel, mint a társadalom nagy
része. Ôk számos fizikai és szociális akadályba ütköznek,
például az oktatás, a munkavállalás, az információkhoz való
hozzáférés, az egészségügyi ellátás, a közlekedés vagy a
beilleszkedés, az elfogadás kérdésköre.
MIT TARTALMAZ AZ EGYEZMÉNY?
Az Egyezmény célja, hogy elôsegítse, megvédje és biztosítsa az
összes emberi jog teljes és egyenlô élvezetét a fogyatékos, köztük
siket és nagyothalló személyek számára.
Ennek keretében számos kulcs területet érint, mint az
• akadálymentesség,
• személyes mobilitás,
• egészségügy,
• oktatás,
• foglalkoztatás,
• habilitáció és rehabilitáció,
• részvétel a politikai életben,
• esélyegyenlôség és diszkrimináció mentesség.
AZ EGYEZMÉNY KÖTELEZETTSÉGEKET
TARTALMAZ AZ ÁLLAMOK SZÁMÁRA?
Igen. Az államoknak kötelezô lesz olyan
intézkedéseket bevezetni, melyek diszkrimináció
nélkül mozdítják elô a fogyatékosok emberi jogait.
MILYEN JOGOK SZEREPELNEK AZ
EGYEZMÉNYBEN?
Az Egyezmény szándéka az, hogy támogassa,
védje, és biztosítsa a siket, nagyothalló emberek
számára valamennyi emberi jog teljes és egyenlô
élvezetét.
MIT JELENT AZ EGYEZMÉNY SZÁMUNKRA?
Az Egyezmény több ponton is rögzíti JOGAINKAT, lehetôségeit.
A 2. cikkelyben a rögzítik, hogy a siketek jelnyelve nyelvnek
minôsül.
A 9. cikkelyben ennél tovább mennek: szakképzett jelnyelvi tolmácsok
útján biztosítani kell a hallássérülteknek az információkhoz
való hozzáférést, a kommunikációt, az önálló életvitel érdekében.
A hivatali érintkezésnél ezt kifejezetten elô is írja.
A hallássérült gyerekek oktatásánál a jelnyelven történô
oktatást, a számukra legmegfelelôbb oktatási módszerek
használatát írja elô az Egyezmény.
Elismeri, hogy a siket embereknek jelnyelven alapuló, ún. siket
kulturális identitással rendelkeznek és ennek védelmét ajánlja a
30. cikkelyben. Emellett a kulturális tartalmakhoz - különösen a
televíziós mûsoroknál - való akadálymentes hozzáférés fontos a
hallássérültek számára, azaz feliratozva tudják a mûsorokat
nézni, továbbá a sport területén is teljes esélyegyenlôséget kell
hogy élvezzenek.
 

9 komment

Címkék: siket sinosz


A bejegyzés trackback címe:

https://hallogatom.blog.hu/api/trackback/id/tr52641706

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szalakóta 2008.08.31. 11:57:27

A kétnyelvű oktatáshoz való joguk szerepel a Közoktatási Törvényben.

Ezt terjeszteni kellene.

Eper 2008.08.31. 14:18:48

Meiklokje, hű, jó sokat dolgozhattál, mire mindent átmásoltál...
Ha nem haragszol, azért itt a programfüzet linkje is, pdf-ben, mert olyan szép színes :))
www.sinosz.hu/files/8597-172-musor.pdf
Jó kis programok lesznek, tuti elnézek arrafelé :)
Ja, amúgy meg, ha jól olvastam, 2003-as adatok alapján írták a tájékoztató részt a programfüzetben. Közben azóta már a spanyoloknál is hivatalos nyelv a jelnyelv, tavaly október óta! Szóval hajrá magyarok azzal a jelnyelvi törvénnyel... ;)

Szalakóta 2008.09.01. 16:35:47

Megjegyzés: Magyarországon jogilag nincs államnyelv. Ezt jó tudni.

Szalakóta 2008.09.01. 16:37:02

Bár ez nem jelenti azt, hogy ne lehessen a jogokért küzdeni.

Szalakóta 2008.09.02. 15:46:19

Jelnyelvi tolmácsok vannak, de nem dolgoznak a szakmában. Hogy miért?
Állandóan ügyeletben lenni, soha szabadságra nem menni, adóbevallást vállalkozóként végezni, és mindezt úgy, hogy a megbízók sajnálják tőlük a pénzt, miközben hihetetlenül rosszul fizetik őket. Ezért nincs soha elég tolmács.

Mit lehet tenni?

Egyrészt: terjeszteni a m. jelnyelvet, nyelviskolákat alapítani, és hirdetni, hogy itt lehet tanulni ezt a különleges nyelvet. Szerintem nagy sikere lenne.

Másrészt: kiépíteni egy olyan országos hálózatot, ahol a jeltolmácsok ugyanúgy dolgozhatnának, mint a legtöbb ember, és ahol meg is fizetnék őket.

Nem tudom, melyik valósítható meg könnyebben.

Meiklokje 2008.09.03. 21:52:10

ha mindig kell jeltolmács,akkor nem lehet ugyanúgy ügyeletet kialakítani mint mondjuk az egészségügyben vagy a tűzoltoknál v mint bárhol máshol,ahol nem lehet ünnepnap?
sajnos a fizujukat tuti nem fogják emelni,mint bármelyik közalkalmazottét de egy kis szervezéssel kellemesebbé lehetne tenni a munkabeosztást,nem?meg mivel a SINOSZ is országos hálózat, talán SINOSZalkalmazottként össze lehetne őket fogni és vhogy megoldani,h állandósuljon a helyzetük?

Szalakóta 2008.09.05. 17:02:02

Ezek jó ötletek. A fizetésük viszont a nehéz fizikai munkásokénak felel meg, és nem például a tanárokénak - bár ők sem keresnek jól.

Sándor 2008.09.05. 23:11:50

Szalakóta: "államnyelv" mint jogi fogalom nem létezik. A hivatalosan használt nyelv a magyar és a törvényhozásban a törvényeket magyarul hozzák meg. Ez nem jelenti azt, hogy az elsimert nemzetiségek ne adhatnák be anyanyelvükön a kérésüket a hatóságok felé. (Külön kérdés, hogy lehet jelnyelven "beküldeni" egy hivatalba a kérelmet. Vannak olyan hivatalok ahová irásban kell, okmánybélyegekkel, stb. előterjeszteni a kérelmeket.)

Szalakóta 2008.09.12. 16:24:48

Jogilag nincs, de ténylegesen van. Ennyit a törvények és a valóság viszonyáról.

Ezen segítene az írott jel, amit te abszurdnak tartasz. Bár a jelnyelv ugyanúgy nyelv, mint a többi...