Akkor ma az olasz embereket vesézzük ki. De mivel tudom,h tilos általánosítani, ezért úgy fogalmazok,h azok az embereket skatulyázom be,akikkel én taliztam. 

Szóval ami legelőször feltűnt, az az olasz férfiak kihívó szemezése. Kb. 5 perce voltunk Torinóban és üldügéltünk egy padon H.-val,mert korábban ért be a busz és S. még nem volt ott értünk. Tehát ott üldögélünk, 10en már végigpásztáztak minket és H. meglepődve jelenti be, h kb 5 perce próbál vele egy helyi buszjáratos sofőr szemezni, aki épp ott parkolt. Komolyan mondom,h döbbenet. Genovai reprezentatív felmérésünk alapján átlagban 2 pasi néz meg percenként. Ezt egy hét alatt sem tudtam megszokni. Életemben nem néztek meg sztem annyian mint ott egy hét alatt. Ezt nem önajnározásként írom meg, hanem azért mert ez siket szempontból is hasznos. Ugyanis szemünk még nekünk is van, úh akinek nincs barátja, az nyugodtan tegye próbára magát! Egy siket lánynak amúgy is kisebb az önbizalma, úh nem árt egy kis olasz megerősítés:)

Amúgy a nők is okozhatnak ott meglepetést. A helyi buszon láttuk,h egy csaj erősen bámul. Én megijedtem, h lehet h azért fikszíroz, mert ott nem szeretik a bevándorlókat és ugye mi nem éppen a turistanegyedben laktunk. Aztán utána meg megszólalt, h milyen szépek vagyunk (ezt S. bnőm fordította le....) Szóval megkaptuk életünk első leszbi bókját....

Amúgy az emberek nagyon kedvesek és segítőkészek. Addig magyaráznak, amíg meg nem érted a választ a kérdésedre. Azt hiszem, h nem volt egy nézeteltérésünk sem.

Közelebbről S. lakótársait és a genovai szállásadókat ismertem meg. A lakótársak közül csak az egyetlenegy külföldi (portugál) volt távolságtartó. A többiek mind segítettek és próbáltak vhogy kommunikálni. A. nevű lakótárs ismerte az olasz jelnyelvi abc-t. Mutatott belőle néhányat. Azt hittem agyérgörcsöt kapok, amikor megmutatta, h van egy olyan jel, már nem tudom,melyik betűé, amikor fel kell dugni két ujjad az orrodba. Remélem a magyarban nincs semmi ilyen, de komolyan mondom, nem is tudom, mit mondjak arra, aki ezt kitalálta. Hol van így a kultúrált jelelés???????? Amúgy ő nem akadt fent ezen, természetesnek vette, én csak magamban dobtam 2 hátast. Mondjuk ő nem beszélt angolul, úh azért próbált így vmit mondani. 

Genovában is jó fejek voltak a szállásadók és az volt az érdekes, h amikor enyhén ittas állapotban voltak sokkal többet próbáltak kommunikálni. Még azt is elmutogatták, h milyen jó a minta a pizsimen:) Végülis egyikük volt, akivel többet beszélgettem. Ő irogatott a füzetembe egy éjszakai városnézés alkalmával, amikor összefutottunk vele. Végig azt bizonygatta, h valójában jobb ha az ember leírja a gondoltatait, minthogy kimondja, mert így sokkal nagyobb súlyuk van, és jobban érthetőek.

Ezenkivül egy érdekes volt, ami nagyon megfogott. Megkérdezte,h elteszem-e a beszélgetős füzeteket. Mondtam neki, h csak ezt az egyet fogom, mert naplóként is használjuk a nyaralás alkalmával (végig irogattunk bele dátumokat és fontos eseményeket is). Végül arra világított rá, h minden ember elfelejt dolgokat és nagyon veszélyes lenne, ha mindenre emlékeznénk. Ugyanis én mindent visszaolvashatok és ez később még okozhat problémákat. Végül én arra gondoltam, h nálam így fennállhat a veszélye, h a múltban ragadok. Bár mondjuk ő nem tudom mire célzott pontosan, de nekem ez jutott erről eszembe. Hisz ha állandóan visszaolvasgatom, h mi volt akkor a múltat elhozom szószerint a jelenbe és a jelen meg nem újul meg. Így bentragadok vmi régiben és az esetleges rossz dolgokat sem tudom majd elengedni, hisz ha minden részletre emlékszek, nem lesz olyan,h megszépít vmit az idő. Kicsit elkanyarodtam a témától, de remélem érthető volt a gondolatmenet. Később rájöttem,h talán ennek hatására vettem meg tudatalatt a varázstáblát is.....

Erre persze mondhatnánk,h akkor a blogot se olvassam vissza. De úgy gondolom, h a blog szubjektív és nem mások szavait örökítem meg, és nem is szószerinti beszélgetéseket, tehát nem a valóságot. Elég nehéz kérdés. Vélemények?

Végezetül annyit mondanék,h az volt a legjobb kint,hha megismerkedtem vkivel nem azzal kezdte,h szegény én, meg milyen rossz lehet nekem, hanem a kommunikációs lehetőségek felöl érdeklődött. Ez nagyon jó volt!!!! Amúgy akiket megismertem mindegyeik kicsit crazy volt, vagy legalábbis nekünk magyaroknak nem a szokványos. Innen a cím.....