Mivel újból a hét elejére értünk ezért romantikusan visszahajlok a tegnapi napra:

Tiszakécskén voltunk. Igazából nem történt semmi extra. Új rokonoknál voltunk:) Volt főzés,beszélgetés stb.... A legaranyosabb egy bácsi volt. Ő mindig el tudta mutogatni,h mit akar mondani nekem:) Amúgy én nem sok mindent csináltam, játszottam telefonnal, kutyáztam, meg ilyenek.

Este amikor hazaértünk, bőszen nekiláttam a blog mindenhova felpakolásásnak, ugyanis csökkent az olvasószám. Ez a munka 2 dolog miatt érte meg:

1. már vagy 10-el nőtt az olvasók száma.

2.találtam egy leírást. Egy cikkhez kapcsolódó szakvéleményként írja egy szegedi orvos (nevet majd akkor említek, ha tudott kezdeni velem vmit), h felnőttkorban akkor hozható vissza a hirtelen elvesztett hallás, ha pszichológiai okai vannak. Ami pedig új, és nekem még senki sem mondta, az az, h erre van speckó terápia! Nekem még említeni sem említették soha. Namármost nálam a pszichológiai okokat nem zárták ki, de nem is erősítették meg. Így most abban bizakodok, h ért engem vmi sokkhatás, ami nem tudatosult és hátha ki tudják pszichoterápiával hozni belőlem. Most hivogatjuk az orvost, neten megkerestük az elérhetőségét, de még nem nincs bent a munkahelyén. Szóval drukkoljatok, h érdekelje az esetem és tudjon segíteni.

A bloggal kapcsolatban annyi lenne a kérdésem, h van siket olvasóm? Siketek számára követhető a godnolatmenetem? Mert főleg nekik írnám, az ő észrevételeikre lennék legjobban kíváncsi,de a kommentekből azt szűrtem le,h max ngyothallók böngészgetik a blogom. Ez nem azt jelenti, h más észrevetele nem érdekel, mert mint láthatjátok, szinte minden kommentre válaszolok, csak annyi,h talán ők tudnának legjobban megérteni v a legpontosabb választ adni a kérdéseimre.