Most David Crystal A nyelv enciklopédiája című könyvből fogok egy kis sorozatot alkotni. Hogy ez miért jó? Van benne külön jelnyelv fejezet és egyéb érdekességeket is meg lehet tudni,ezenkívül,mint nyelvész, jobb meghatározásokat fog adni,mint én:)
Tehát az első részlet:
 A mítoszok és a valóság

A jelnyelv természetének vizsgálatakor első lépésként  tisztázni kell a szerkezetével és funkciójával kapcsolatos hagyományos félreértéseket. A hétköznapi elképzelések meglehetősen egyszerűek: a jelnyelv nem valódi nyelv. Alig több kifinomult gesztusrendszernél; a jelek csupán a külső valóság képi megjelenítései; egyetlen jelnyelv létezik tehát, amelyet a világon mindenhol  megértenek. Az 1960-as években e tárgyban lefolytatott első tudományos kutatások eredményeként ma már világos, hogy ezek a nézetek tévesek.
Mindenekelőtt világosan meg kell különböztetni a jelelést a gesztikulálástól. A jelelés tudatos "verbális" kézhasználat a beszédével (különösen a grammatika révén) azonos jelentések kifejezésére. A gesztikulálás távolról sem ilyen rendszeres és átfogó. Valójában nagyon kevés kézi gesztus van és ezeket is ad hoc módon, néhány alapfogalom kifejezésére használjuk.Gesztikulálni mindenki tud,de csak kevesen tanulnak meg jelelni. (Hasonló megállapításokra juthatunk az a arckifejezésekkel és a testmozdulatokkal kapcsolatban is.)
 A jelnyelv néhány kézmozdulatát a jelelni nem tudók is képesek megfelelően értelmezni,mivel ezek tükrözik a külső világ tulajdonságait (vagyis ikonikusak),a jelek nagy többségét azonban nem. Nincs kizárva,h kezdeti megalkotásukkor sok jel ikonikus volt, erről azonban kevés az információnk  a múltból, amelyről sokan feltételezik, hogy egészen az emberi nyelv kialakulásig nyúlik vissza.
Bármilyenek voltak is azonban a jelek eredetileg, a jelelést és a beszélt nyelvet egyaránt érintő nyelvi változások hatására mára legtöbbjük elvesztette ikonikusságát.
A nyelvi változások eredményeként , és mert a jelnyelv a világ különböző részein önállóan jött létre, nem létezik egyetlen egységes jelnyelv.  Számtalan jelnyelv van (amerikai,francia,dán....), s ezek nem érthetőek kölcsönösen: különböző jeleket és eltérő szabályokat  a jelalkotásra és mondatszerkesztésre. Még egy nyelv területen belül is akkorák lehetnek a különbségek, hogy megakadályozzák a kölcsönös megértést-amint az a Brit és Amerikai jelnyelv esetében történik.
A jelnyelvek szerkezete hasonlóan bonyolult ,mintha  beszélt és írott nyelvéi és a funkciók köre is hasonló. vannak a jelek képzését és elrendezését meghatározó szabályok, melyeket gyermekként (például siket szülőktől) vagy felnőttként (például siketekkel dolgozva) meg kell tanulni. Rengeteg jelnyelvi jel van (kb. négyezret tartanak számon az ASL-ben), és jelentéskörük tekintélyes. Két gyakorlott jelelő kommunikációja hatásos bizonyítéka a jelelés mint nyelv kreatív lehetőségeinek,valamint társadalmi és pszichológiai realitásának.