Nem vagyok itthon,úgyhogy nem lesz időm Sehen statt hörent nézni és videóra sem lesz lehetőségem felvenni, Úgyhogy megkérnék mindenkit, hogyha van ideje,akkor nézze meg és írjon, ha volt vmi érdekes. Egyik adás sem több 30 percnél, úh nem okozhat nagy gondot. A részletes műsorlista,h hol és mikor van itt található:

 http://www.vse-bn-rsk.de/index.php?s=/sehen-statt-hoeren.php

Újból rákaptam a túrázásra és arra jöttem rá, h most valahogy jobban értékelem a természet szépségeit. Állítólag ez a kor haladtával egyértelmű,de valahogy,mintha másképp élném meg. Persze,h hiányzik az avar susogása a lábam alatt, de akkor is vhogy olyan más az is amit látok. Érzékenyebb vagyok a fények játékára és a színekre is. Van,h elidőzök egy szép fa vagy bokor előtt és csak nézem. Nem abban látom a lényeget,h csak törjek előre, és minnél nagyobb távot tegyek meg, hanem az sokkal fontosabb,h megálljak és élvezzem azt,a mi körül vesz. 

Erről eszembe jutott egy általános iskolai rajzfeladat és lehet,h bele kéne vágnom és újból megcsinálni. Most elmesélem, mert siketeknek és hallóknak is egyaránt jókis időtöltés lehet. A feladat lényege az volt,h gyűjteni kellett szép színes leveleket és ezek lepréselni (szülők legnagyobb örömére enciklopédiagyűjteménnyel oldotta meg, akinek nem volt más lehetősége:) nekem apukám szórítófogóval fogta össze a leveleket két falap között, úh maximálisan ki lettek préselve:P)

Ezeket 1-2 hétig kellett préselni és utána bevinni rajzórára. Ott képeket kellett belőlük ragasztani és nagyon jó volt,azt hiszem,minden gyerek élvezte. Lehetett formára tépkedni a leveleket, de persze az volt a legjobb, ha úgy oldottad meg, h a levél eredeti formája megmaradjon és úgy álljon össze az egész műalkotássá. Persze lehetett zsírkrétával is odasegíteni, a lényeg,h vmi egészen különleges jött ki a végén. Ajánlom mindenkinek, aki még nem próbálta.