Úgy gondoltam, hogy nem közlöm egy-az egyben a dogám, mert rengeteg fontos info van még a könyvekben, amiket találtam, úh inkább onnan idézgetek, egybeolvasztva néha az esszémmel:) Akkor ma lássuk a gyógypedaógiát úgy általában:

A speciális pedagógia fogalma és tárgyának meghatározása

Speciális pedagógia alatt a pedagógiai tudományok rendszerén belül azt a tudományterületet értjük, amely mentálisan, szenzorosan és szomatikusan, illetve kommunikációkészségében vagy pszichoszomatikusan sérült, vagy más specifikus képességek, tanulási és viselkedési zavarok következtében speciális gondoskodást igénylő gyerekek, fiatalok és felnőttek nevelésének és edukációjának elméletével és gyakorlatával foglalkozik.

A speciális nevelés és gondoskodás célja a sérültek egyéb speciális szükségleteket igénylő egyének olyan formában történő nevelése, oktatása és fejlesztése, hogy állapotukat elfogadják, hogy a társadalomban képesek legyenek relatíve teljes értékű életet élni, mint alkotók, fogyasztók vagy céltudatos tevékenységgel létrehozott értékek őrzői.

A gyógypedagógiával a legszélesebb és legáltalánosabb értelmezésben a pedagógia, pszichológia, szociológia, biológia és az orvosi diszciplínák kooperálnak.

Nevelési rehabilitáció (speciális pedagógiai):

A speciális pedagógia elveivel összefüggésben P.Moor által lefektetett általános érvényű elvek:

a. előbb ismerd meg, aztán neveld

b. nem a sérülés ellen, hanem a sérült érdekében

c. ne csak a sérültet, hanem a környezetet is neveld

A hallássérülés:

Az akusztikus csatorna korlátozott áteresztőképessége az alábbi területeken idéz elő nehézségeket:

- edukáció terén

- munka során

- a társadalmi élet terén

Hallássérülés alatt rendszerint a halláscsatorna (akusztikus csatorna) áteresztőképességének csökkenését értjük, mely nehézségeket okoz a kommunikációban, az akusztikus bázison történő információ befogadásában, az akusztikus információk ismeretté történő alakításában.

Az egészségügyi világszervezet elfogadta 1980-ban a hallássérülés mértékkének megállapítását szolgáló kritériumokat:

hallás teljes elvesztése-siketség                                                     -

nagyon súlyos halláskárosodás (surditas)                                      -91

súlyos halláskárosodás                                                                71-91

közepesen súlyos halláskárosodás                                               56-70

közepes halláskárosodás (meg nem értés)                                    41-55

  enyhe halláskárosodás (hypacusis)                                             26-40

A halláskárosodás helye szerint rendszerint központi vagy perifériás károsodásokat különböztethetünk meg.  A központi hallásszervekben bonyolult folyamat eredményeképpen megy végbe a zörejek jelentéstartalmának megfejtése. Perifériás károsodás esetén a hangszignál nem jut el, vagy módosulva jut el a hallásközpontba, ami nehezíti vagy ellehetetleníti a hang jelentéstartamának megfejtését. A hangjel jelentéstartalom nélkül nem tartalmaz információt.

A halláskárosodás etiológiája és patogenézise multikauzális és multifaktoriális melynek következtében széles skáláját képviseli a különböző sérüléseknek és etiológiai tényezőknek. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a halláskárosodás csak egyik befolyásoló tényezője  a hallássérültek  műveltségének, nincs fatális jelentősége annak korlátozottsága szempontjából. Nagy jelentőségük van az olyan tényezőknek, mint amilyen a kognitív fejlődés, a kompenzációs mechanizmusok működése, az érzelmi-akarati tényezők. Ezek edukációs folyamatban minimalizálhatják a halláskárosodás műveltségre gyakorolt hatását.

A halláskárosultak edukációs folyamatának a sérülésből kifolyólag specifikus jegyei vannak, információs körforgáson alapul.

/forrás: Stefan Vasek: a speciális pedagógia alapjai

APC Stúdio,Gyula,2003/

Ezenkivül annyit közölnék még, h hétvégén nem leszek netközelben,de írtam előre posztokat, úh hagyok olvasnivalót:)