A BR-en néztem meg a 9.45-kor kezdődő adást. Most különösen érdekes volt, az amerikai siketek történetéről volt szó. A film a 20. század elejétől vizsgálta a történetüket nagy vonalakban és kiragadtak pár fontosabb momentumot.

A történet azzal kezdődött, h a siketek sok mindenből kimaradtak ezért arra kényszerültek, h alternatív megoldásokat hozzanak létre saját maguknak. Például a biztosítók nem akartak velük életbiztosítást kötni így létrehozták a saját biztosítójukat, vagy mivel nem értettek semmit az Istentiszteleteken ezért elkezdtek önállóan, jelnyelven követhető Istentiszteleteket szervezni. De sajnos ezidőtájt a siketek sem voltak előítélektől mentesek és amikor 1925-ben először akart egy afroamerikai siket pár a szervezetük tagja lenni, nem adtak engedélyt rá és létrehoztak egy olyan rendelkezést, ami nem tette lehetővé még több mint 40 éven keresztül az afroamerikaiak belépését. Ennek köszönhetően élesen eltérő jelnyelv alakult ki a fehér és a fekete siketeknél. A fehér siketek többet használták a daktil-t és kevés jelük volt ezen kívül, míg az afroamerikaik szinte mindenre rendelkeztek jellel.  Amikor már nem kellett külön iskolában tanulniuk, akkor a fekete tanulók szégyellték a nyelvüket és mindinkább átvették a fehérek nyelvét, de mind a mai napig tapasztalhatunk különbségeket a két csoport nyelvhasználata között, hisz két külön kialakult nyelvről van szó. (itt nem a nyelvjárások közti különbségre gondoltak, mert a nyelvjárások 4 fő csoportra oszthatóak: északi, déli, keleti, nyugati.)

Ezután a siketeket érintő technikai fejlődést vették górcső alá. A telefont a feltalálása után a siketek több mint 90 évig nem tudták használni, pedig nekik is nagy szükségük lett volna rá, sok siket élete ezen múlott,h nem tudtak segítséget hívni, pedig volt a közelben telefon.  Sok fizikus foglalkozott a paradox kérdéssel, h h lehetne a  siketek számára is elérhetővé tenni a telefonálást. Az első úttörő lépést Robert Weitbrecht tette, aki siket fizikusként rengeteg siketeket segítő szerkezettel szerelte fel az otthonát. Ő alkotta meg az első olyan telefont (TTY), ami lefordította írott szövegre a telefonálást. A siketek ennek segítségével saját hálózatokat építettek ki és legalább szövegesen tudtak távkommunikálni.

A következő fordulópont az volt,h William Stokoe elkezdte tudományosan kutatni az amerikai jelnyelvet (ASL). Bár halló volt, mégis felismerte, h a jelnyelv ugyanolyan nyelvi eszközökkel rendelkezik, mint bármelyik hangzó nyelv. Ez a felismerés a siketek körében is újdonságnak számított, mert ők is abban a hitben éltek, h a jelnyelv „alacsonyabb rendű”, mint a hangzó nyelvek.

 Ezután már megállíthatatlan volt a jelnyelvkutatás és a jelnyelv jogainak elismertettetése.  Érdekességként megemlítették, h a jelnyelvben is van pl. „félrejelelés” (Vergebärdler = „félrejelelő”) vagy mondjuk dialógust is el lehet vele mesélni, mint bármelyik más nyelven.  Valójában a jelnyelvet egy filmhez lehetne hasonlítani és le is vetíttek erről egy rövidfilmet. A képernyő egyik oldalán jelelt egy férfi egy történetet míg a másik oldalon képekben lehetett látni az eseményeket és tényleg nagyon hasonlított, pedig amerikai jelnyelven jelelte, amiből én egy szót sem ismerek kb…..

Mérföldkőként kell még megemlíteni az International Theater of Deaf ( NTD ) 1967-es megalapítását is. Ők bizonyították be először, h a jelnyelv minden darab eljátszására megfelel a gyerekdaraboktól kezdve Shakespeare-ig. New Yorkban is sikert aratnak az eladásaik, rengeteg pozitív kritikát kapnak, hiszen a színházi előadásokat alapjaiban megújítják. Nekem az tűnt fel a bevágott darabokból,h minden színészen fehér kesztyű van, gondolom azért,h jobban lehessen olvasni.

Szó volt még a  National Technical Institute for Deaf  megalapításáról is. Itt csak jelnyelven megy az oktatás és a diákok olyan színvonalon tanulnak műszaki ismereteket, mint a hallók. Így lehetővé tették, h a siketek ne csak kétkezi munkához jussanak, hanem legyen szakképesítésük más helyekre is.

Nagyon érdekes volt és még nem is hallottam róla, h létezik egy olyan film, h Children of a lesser God. Ez egy hollywood-i produkció, amiben az egyik főszerepet egy siket játssza, végig jelel és Oscar díjat kapott az alakításáért. Ez a film azért volt fontos, mert megmutatta a nézőknek, h a siketek nem élnek izoláltan, igenis tudnak a hallókal együtt élni.  A megjelenéskor nem feliratozták a filmben a jelelést és ennek hatására rengeteg halló kezdett el jelnyelv órára járni. A siket színésznőt rengeteg kritika érte később, h bár ügyes volt,de csak szánalomból kapott Oscart. Ő ezt próbálja úgy felfogni, h csak irigységből mondják, mert sok neves szakmabeli pedig elismerően nyilatkozott róla. Tény, h a film siker lett, annak ellenére is,h nem feliratozták a jelelést.

Végül a siketek jogi harcairól volt szó. Rengeteget küzdöttek azért, h elismerjék őket kisebbségnek, és a feketék mintájára harcoltak ők is a jogaikért.  Egyik fontos momentum volt, amikor a siketek egyetemének (Gallaudet University) elnököt választottak. A vezetőség joga volt dönteni és a 2 siket és 1 halló jelentkezőből a hallót választották. Ez közfelháborodást okozott a diákok közt, mert bár évek óta elnézték, de most már nem akarták hagyni magukat és siket elnököt akartak. Egyik fő érvük az volt, h a siket társadalom is olyan sokrétű, h egy siket elnök is nehezen tudja az összes hallássérült érdekét képviselni, nemhogy egy halló. A vezetőség nem akart engedni és csak egy fórumot szerveztek meg a tornacsarnokban. De erre a siketek készültek és amikor elkezdett volna beszélni a halló vezetőség képviselője, bekapcsolták  a tűzriasztót. Erről azt kell tudni, h elviselhetetlen hangon riaszt, h mindenki tuti kimenjen tűz esetén az épületből, és ezenkivül csak néhány lámpa  ad fényjelzést. A vezetők kimentek, de ugye a siketek maradtak, őket nem zavarta a hangJ Ezek után sem történt semmi előrelépés az új igazgató fel akarta venni a munkát. Ezt pedig úgy akadályozták meg, h egyszerűen nem engedték bemenni az épületbe. Óriási tömegek tüntettek az egyetemen és más halló jogvédő szervezetek is melléjük álltak. Meglepő volt az is, h azt hitték, h majd ezzel a tüntetéssel a hallók ellenszenvét váltják ki, de egy közvéleménykutatás szerint a lakosság 93%-a mellettük áll, ami elég jelentős arány, bármilyen témáról is legyen szó. Így egy hét tüntetés után kénytelen volt a vezetőség megadni magát és siket elnök került az egyetem élére. Azóta pedig kizárólag csak siket töltheti be ezt a posztot.