Jó a cikk, ésaz interjú is sikerült, grat.

Azt azért még elmondanám, hogy (a hallókhoz hasonlóan) vannak siket gyerekek, akik nem jutnak el iskolába, és nem kerülnek jelelő környezetbe, így aztán mindenféle nyelv nélkül nőnek fel. Susan Schaller, amerikai jeltolmács és emberi jogi harcos számukat összesen több, mint százezerre becsli.

szalakóta:
köszi.
és lehet,h egy naiv kérdés:
Amerikában vagy a világon becsüli több, mint százezerre?

A világban. Itt a cikk vége felé:

http://www.alldeaf.com/deaf-news/51532-author-speaks-about-importance-sign-language.html

Ja, és nemrég olvastam egy új kiadású gyógypedagógiai olvasókönyvben, hogy a siketek egymás közötti jelelését alacsonyabb szintűnek tartják, mint a külvilággal folytatott jelnyelvi kommunikációt. Sajnos a címe már nincs meg.

Ez olyan,mint amikor mentek a hódítók és az indián nyelveket alacsonyabb rendűnek tartották, mint bármelyik európait, mert nem értették.....
Attól, hogy valamit kevesen beszélnek, attól még nem alacsonyabbrendű, mert nincs olyan, hogy alacsonyabbrendű nyelv. de persze ehhez ugye kéne egy kis nyitottság, hogy megértsék. Minden organikus módon fejlődött nyelvvel ki lehet fejezni ugyanazt.
Ezt biztos megint egy "vakok között a félszemű a király" típusú gyógypedagógus írta,aki csak azért ment a pályára, hogy elájulhasson magától,hogy ő hall és más meg nem és akkor ott nagyon okosnak érezhesse magát a 6 éves siket gyerekek közt.
Kár hogy nincs meg a könyv már, szívesen kitettem volna, ha írsz róla egy kritikát.

www.hirszerzo.hu/cikk.meg_egy_hivatalos_nyelvunk_lesz_.123983.html

Majd megnézem az ELTE-TáTK könyvtárban.

Itt megírhatod a történetedet:

www.neparazz.hu

Megnéztem, de nem találtam. Talán a gyógypedagógiai könyvtárban megvan.

Jó lenne, hogy a hallássérültekkel foglalkozó gyógypedagógusok és az erre szakosodó hallgatók megismerkednének a siketkultúrával, beleélnék magukat, és onnan tekintenének vissza a hallók világára. Akkor jobban tisztelnék, és megértenék azokat, akik oda tartoznak; ezért jobban tudnák tanítani a siket gyerekeket.

meg én azt nem értem,h miért nem lehetnek siket pedagógusok?
legyen jelnyelven pedagógusképzés és minden mehetne jelnyelven, amit el lehet magyarázni:
pl. azt h kolombusz Kristóf felfedezte Amerikát, miért nem lehet jelnyelven elmondani?
akkor nem kéne csökkentett mennyiségű tananyag,és a siketek is megszerezhetnék azt a műveltséget, amit a hallók az általános iskolában.

Azért nem lehet, mert akkor a gyerek csak arra figyelne, amit jelelnek, és arra nem, amit beszélnek, így visszamaradna a szájról olvasásban, és nem szocializálódna megfelelően. Ezt egy leendő sikettanár mondta.

Ja, és a beszédet is a helyére kell tenni, hiszen mit is ér szegény artikuláció rendes nyelvtudás nélkül. Legalább középfokra kellene felhozni.
Sajnos csak a beszéd szerepel a törvényben, mint legfőbb prioritás, a nyelv nem.

Az idegen nyelvek megtanítására márpedig a valódi kétnyelvű oktatás a legjobb. És nem is a nyelv a legfontosabb, hanem a kommunikáció, aminek egy nagyon fontos része a nyelv és a beszéd.

Szerintem az lenne a legjobb, ha a kommunikáció gyakorlásához mindenféle embert felvennének néhány hónapra asszisztensnek, és velük lehetne gyakorolni.

szerintem meg egészítsék ki a tantervet külön szájrólolvasás órával, vagy csak bizonyos órák menjenek szájról olvasva(pl. a készségtárgyak, ahol be lehet mutatni miről van szó, így visszajelzést kap a gyerek, hogy jól olvasta-e le). a legfontosabb, tárgyi tudást, logikát atb átadó tárgyak pedig jelnyelven.
egyszerűen kismilliószor bebizonyosodott, hogy a szájról olvasással nem jön át elég info.
most mit fognak egy olyan gyerekkel érni, aki meg tud szólalni,de nem tud miről beszélni?

Jó lenne, ha a hallók legfontosabb dolgairól többször is szó esne, hogy ne féljenek vagy tartsanak tőlük azért, mert nem ismerik őket.

és ez fordítva is igaz:)