Nem történik naponta olyan dolog,ami igazán tanulságos lenne,de próbálok mindent a kritikus siket szemével nézve megjegyezni:D
Igazából egy boltos élményem volt,ugyanis értettem,mit mond a hölgy. Lassan gondolatolvasó leszek:) Szóval a kasszánál,ha van  kijelzős gép, már semmi gondom sincs. Tudom mennyi aprót fog kérni az eladó és ha nincs, csak annyit látok,h beszél oldalról, akkor is nagy bőszen jelzem és mondom,h sajnos nulla fémpénzzel rendelkezek. Ez idáig mindig bejött, mást nem nagyon fognak kérdezni:)
Igazából az olyan üzleteket szeretem,amelyek önkiszolgálóak. Tudom egyre kevesebb "Tante Emma Laden" van, de akkor is, nekünk sokkal  kényelmesebb. Meg tudom magamtól vizsgálgatni a dolgokat,és nem kell kérdezgetni. Van egy-két jól bevált szupermarket a környéken,ahova mindig visszatérek. Tudom,h mi hol van,nem kell keresgélenm v kérdezni. De amúgy van olyan hely is pl., ahol az eladó megjegyezete (elsőre!!!!!), h nem hallok,pedig ezren járnak oda. Mindig megismer és csak mosolyog. Sosem bonyolítja túl, és sosem kér aprót.
Ezekután mindenki azt gondolhatja,h leszakad a tárcám az aprótól,de nem! Mindig eldobálgatom kávéautomatába(KV nélkül nem tudnék élni:), v a Déliben vonatjegyautomatába. Ezért is jó,ha egyre több mindent automatizálnak,mert a siketek könnyebben igénybe vehetnek így szolgáltatásokat(ráadásul jegyautomataszerelő simán lehetne siket-egy munkalehetőség fajta). Bár hiányosságként említeném,h az én városomnak nincs kódja a jegykiadón, így,ha hazautazok, mindig a pulthoz kell mennem. De persze,azért túlélem:)
Feltettem a blog linkjét néhány siketeknek szóló oldalra. Remélem többen olvassák majd,és kapok pár kommentet,v kérdést. Jó lenne olyan posztokat is írnom,amiben a feltett kérdésekre válaszolok,v felvetett témákra reagálok,esetleg mások írásait kiteszem posztként.
Igazából legjobban annak örülnék, ha kicsit közelebb hozhatnám a siketek életét az egészséges emberekhez. Tudom,hogy talán nem én vagyok erre a legmegfelelőbb ember,mert rendesen tudok beszélni és nem ismerem a jelnyelvet,de talán érthetőbben ki tudom fejezni magam mint egy veleszületett siketséggel élő ember. Hisz nekik szerintem olyan lehet a magyar,mint egy idegennyelv. Sőt írni is kínszenvedés lehet megtanulni,hisz nem tudják,nem hallják,hogy mi az a hang,és h jelölheti a betűt.Ha a megtanulom  a jelnyelvet,bekéredzkedek majd egy általános iskolába,h megnézhessen,hogy is zajlik ez.