Hal(l)ogatom-a siket élet

Most állatkert jön siket szemmel: Kezdjük az elején: szülői értekezlet. Egy pingvin nevelőszülője lehetek egy évig! Próbálom komolyan venni a feladatot és meg is vettünk egy csomó mindent,ami vele kapcsolatos,h támogassan az állatkertet,meg mindenkinek hirdetem,h milyen az én kis állatkám! Mindig azon viccelődünk,h ő a gyermekem:)Már egy barátnőm fel is ismerte a karjelzése alapján, ugyanis 26 pingvin van, és ez nem könnyű  dolog!(Grat. Be.!) (Egy kis kitérő:ha nem lenne állatkert,akkor nem kéne az állatokat támogatni,mert ellennének a vadonban vs. kihalnának ha nem mentenénk meg őket vs. miattunk pusztulnak ki...) Olyan édes az én egyetlen pingvinem! A szemem fénye! (Tudom,ennek semmi értelme,mert még nem láttam 5 méternél közelebbről,de akkor is!:) Tehát volt szülői nap, sok programmal. Én amin csak tudtam, részt vettem. Még a gondozót is ki lehetett faggatni a "nevelt kicsinyről". Egy kedves barátnőm jött velem és szorgalmasan jegyzetelt (ezúton is köszönöm E.!) Láttunk még ezenkivül állatbemutatót és pingvinetetést! Napközben pedig folyamatosan adagoltuk, akinek csak lehetett a zoo csemegét:) Szerintem az állatkert szuperjó hely siketeknek: szinte minden ki van írva és csak látni kell:D (Itt hozzátenném,hogy a vakoknak is sokminden segít ott,de nem tudom,h ez nekik milyen szinten lehet érdekes. Ezenkivül még minden megközelíthető tolószékkel v. babakocsival!) Odamentünk 11re és este 5ig(!) maradtunk, úgy, hogy nem is néztünk meg mindent! Tehát le a kalappal! (Talán külföldi siketeknek kevés az angol kiírás,de ez tudom, tényleg csak szőrszálhasogatás.) Lehet,h állatimádat is kell,h ennyi időt eltölts arrafelé, de sztem egy minimális érdeklődés is leköthet ott órákra:) Végezetül azt szeretném mondani: MINDENKI FOGADJON ÖRÖKBE EGY ÁLLATOT! Még nagy a választék, és ha jól tudom, már pontyot is adoptáltak:) Azon is gondolkoztam,h van-e siket állat,mert szerintem jó lenne,ha a SINOSZ örökbe fogadna egyet a siketek nevében, de lehet ez kicsit furcsa elgondolás.Amúgyis kedvezménnyel mehetünk be, szóval egy kis adománygyűjtéssel segíthetnénk, hamár ők is tolerálnak minket. Biztos van rengeteg állatbarát siket! Meg ha kicsit több pénzt adományoznak az alapnál,akkor egy tábla is kikerülhet. Így minden állatkerti látogató olvashatna a SINOSZról és talán ismertebb lehetne. V ez csak utópia????

Nem történik naponta olyan dolog,ami igazán tanulságos lenne,de próbálok mindent a kritikus siket szemével nézve megjegyezni:D
Igazából egy boltos élményem volt,ugyanis értettem,mit mond a hölgy. Lassan gondolatolvasó leszek:) Szóval a kasszánál,ha van  kijelzős gép, már semmi gondom sincs. Tudom mennyi aprót fog kérni az eladó és ha nincs, csak annyit látok,h beszél oldalról, akkor is nagy bőszen jelzem és mondom,h sajnos nulla fémpénzzel rendelkezek. Ez idáig mindig bejött, mást nem nagyon fognak kérdezni:)
Igazából az olyan üzleteket szeretem,amelyek önkiszolgálóak. Tudom egyre kevesebb "Tante Emma Laden" van, de akkor is, nekünk sokkal  kényelmesebb. Meg tudom magamtól vizsgálgatni a dolgokat,és nem kell kérdezgetni. Van egy-két jól bevált szupermarket a környéken,ahova mindig visszatérek. Tudom,h mi hol van,nem kell keresgélenm v kérdezni. De amúgy van olyan hely is pl., ahol az eladó megjegyezete (elsőre!!!!!), h nem hallok,pedig ezren járnak oda. Mindig megismer és csak mosolyog. Sosem bonyolítja túl, és sosem kér aprót.
Ezekután mindenki azt gondolhatja,h leszakad a tárcám az aprótól,de nem! Mindig eldobálgatom kávéautomatába(KV nélkül nem tudnék élni:), v a Déliben vonatjegyautomatába. Ezért is jó,ha egyre több mindent automatizálnak,mert a siketek könnyebben igénybe vehetnek így szolgáltatásokat(ráadásul jegyautomataszerelő simán lehetne siket-egy munkalehetőség fajta). Bár hiányosságként említeném,h az én városomnak nincs kódja a jegykiadón, így,ha hazautazok, mindig a pulthoz kell mennem. De persze,azért túlélem:)
Feltettem a blog linkjét néhány siketeknek szóló oldalra. Remélem többen olvassák majd,és kapok pár kommentet,v kérdést. Jó lenne olyan posztokat is írnom,amiben a feltett kérdésekre válaszolok,v felvetett témákra reagálok,esetleg mások írásait kiteszem posztként.
Igazából legjobban annak örülnék, ha kicsit közelebb hozhatnám a siketek életét az egészséges emberekhez. Tudom,hogy talán nem én vagyok erre a legmegfelelőbb ember,mert rendesen tudok beszélni és nem ismerem a jelnyelvet,de talán érthetőbben ki tudom fejezni magam mint egy veleszületett siketséggel élő ember. Hisz nekik szerintem olyan lehet a magyar,mint egy idegennyelv. Sőt írni is kínszenvedés lehet megtanulni,hisz nem tudják,nem hallják,hogy mi az a hang,és h jelölheti a betűt.Ha a megtanulom  a jelnyelvet,bekéredzkedek majd egy általános iskolába,h megnézhessen,hogy is zajlik ez.

Az egész napot egy szuper utazással töltöttem. Végre nem nekem kellett szervezkedni és igazán jól éreztem magam! Barátokkal mentem és végig tiszta jól kommunikáltunk. Simán betelt az a füzet,amit beszélgetésre szántam és a bnőm egyből felajánlotta az irodalomelmélet II. füzetét további felhasználásra:D
Siket szempontból a következő események fontosak:
Szentendréig Hévvel mentünk. A HÉV-re csak Bp. határáig jó a SINOSZ-igazolvány így 90%os kiegészítőjegyet kellett vennem. (Rajtam kivül egy kísérőre is érvényesek a kedvezmények.) Onnan hajóval mentünk tovább. Úgy tudtam,h a MAHART járataira is van vmi,de azt mondták,h nincs, úh a diákigazolványom használtam.
Visegrádon a várat néztük meg.Felmásztunk,nem busszal mentünk!:D. Ott sem lehet semmit felmutatni,csak a diákot. Amúgy a várból szép kilátás volt, asszem élvezhető kiruccanás lehet minden siketnek. Minden ki volt írva szépen,csak az nem tetszett, h néhány  információ fülhallgatókon keresztül volt elérhető. Azt hiszem nem tartana sokból kiírni egy táblára is.
Hazafelé komppal mentünk át Nagymarosra. Siketek a jegyáraknál itt is előnyben:D Onnan pedig vonat a Nyugatiig.(Köszi G. a szervezést és mindent!)
Mivel utazás a téma, most akkor elmesélnék valamit,mielőtt mindenki leszólná,h miért is kapunk mi kedvezményt. Szóval beszélgettünk egy barátommal és készültünk vhova többen. Mikor szóba jött a kedvezményem,mondta,h fizessünk mindent egyben és a végén osszuk el. Én erre mondtam neki,h ne haragudjon, de én majd kifizetem a saját jegyem,nemhiába van kedvezményem,és úgy érzem,h ennyi segítséget megérdemlek. Szeretném igénybe venni a kártyát és csak annyit fizetni. Ugyanis gondolom mindenki sejti, h egy ismeretlen betegség simán felemészt egy családi kasszát. Amit ez az igazolvány ad,az egy halvány jelzés,h igen,azért vhol együttéreznek veled. Nem is az a dolog ,h a diákjegy durván több lenne, de például egyből máshogy áll hozzám a jegyeladó,ha felmutatom az igazolványt (leírja papírra,ha kérdezek vmit, megmutatja a kijelzőn a fizetendő összeget,vagy legalább próbál rendesen rámnézni és artikulálni...). Nincs a homlokomra írva, mi a bajom (sokan ezért is hívják a siketeket "rejtett fogyatékosnak") és azért jó, ha vhogy jelzem. Inkább nézzenek betegnek,mint hülyének! (De persze utólag le a kalappal az ismerősöm előtt,mert egyből értette mire célzok és meghívott a jegyre:D!)
Minden jó,ha a vége hajó!:)

A mai napom is jól telt! Egy barátnőmnek köszönhetően járok talpakupresszúrára és masszázsra,hátha segít valamit,hogyha azokat a pontokat ingerlik,amelyek a füllel kapcsolatosak.(Köszönöm A.!) A talpon is van kifejezetten ilyen pont. Ezenkivül nem árt,a szemem miatt sem,mert még mindig fennáll az esélye,hogy begyullad. Ugyanis fél éven keresztül szemgyulladással is küszködtem. Nem láttam,nem hallottam:S De szerencsére ez már szinte teljesen elmúlt és jobban látok,mint bárki más:D Legalább kipróbáltam,milyen homályosan látni és átérezhettem a szemüvegesek helyzetét. Most mindig megnyomkodják a "szempontom:D" a talpamon és nincs gond:D

Utána dolgozni mentem. Most nem bonyolódok bele,hogy pontosan mit is csinálok,de a főnököm nagyon rendes! Amikor hirdetést adtam fel, csak ő jelentkezett. Azt hozzátenném,h külföldi és ezek szerint az ő országában jobban viszonyulnak az ilyen dolgokhoz. Teljesen normálisan kezel és jó is,mert legalább van lehetőségem a nyelvgyakorlásra! Általában levelezgetünk, úgy beszélgetünk. Felváltva angolul és hollandul:D Megbecsüli a munkám,és ha minden Ok, kapok általában pluszfizut is:D Ma is pl. ez volt a helyzet.

Amúgy a meló nagyon kellemes,sokat vagyok a szabad levegőn. Ma pl. 2 órát turáztam, meg remélem barnultam is közben:D Mindenkinek ajánlom a Vértest. Nagyon a szép a táj és közel van a fővároshoz. Nem is gondoltam, hogy ennyire érintetlen szép "hegyek" is vannak Mo-n. Remélem az egészségemnek is jót tesz a mozgás és a friss levegő. Talán így több oxigén jut a szervezetembe és pozitív irányba fordítja a helyzetem. Viszont csak egyedül szeretek menni, mióta nem hallok. Ugyanis ha társaság megy,akkor a beszélgetés is szerves része egy túrának és ugye séta közben ebben én semmilyen módon sem tudnék részt venni. Ezenkivül kíváncsi lennék, hogy esetleg ha több siket vág neki az útnak,ők hogy kommunikálnak? A jelbeszédet gondolom nem lehet alkalmazni menet közben....

Találkoztam hazafelé a buszon az előzőekben említett mosolygós kislánnyal, de sírt sajnos...Annyira édi,h vigasztalgatta ott sok néni. Sajnos nem értettem,h mi a pityergés oka,pedig az anyuka ecsetelte egy idősebb hölgynek. Na most pl. sajnáltam,h nem hallok.

Tegnap jó volt a mozi. A bolondok aranya-t néztük. Siketek számára is teljesen élvezhető,ajánlom sorstársaimnak! Viszont annyi negatívum volt,hogy most jöttem rá,milyen hangos is egy multiplex! A mélynyomókat még én is hallottam. Durva hangereje lehet,de régebben nem tűnt erősnek,amíg hallottam.

Holnap kirándulás Visegrádra. Majd ecsetelem,hogy egy siket miként tudja ezt az utat megélni.

Még nem döntöttem el,hogy milyen témákba fogok mélyebben belemenni. Majd ha kapok pár kommentet, meglátom,mi érdekli az olvasókat
Először megijedtem,hogy talán elfogy egy idő után a téma, de ma kiderült,hogy lesz itt bőven! Kalandos egy siket élete!
Élményem már reggel a buszon volt! Rámosolyogtam egy kislányra és ő pedig egész úton viszonozta. Nagyon aranyos volt! A non-verbális kommunikáció is jól működik:D
Amikor beértem vizsgázni (igen,siketek is járnak egyetemre) minden a szokásos volt. Írásbeli volt, úgyhogy elméletileg nem lehetett volna probléma. De az utolsó kérdéssel gondok voltak. Az az anyag egy olyan órán hangzott el,amin én nem voltam bent,mert vendégelőadó volt. Így még a kérdést sem értettem:D Persze nem hallgattam és szóltam a tanárnőnek,hogy most akkor az én esetemben mi van?Kértem másik kérdést helyette. De ő rendes volt és nem számította bele ezt a feladatot.
Az óra végén kurzusértékelőt kellett kitölteni a dékán kérésére. A végén volt egy rész a "fogyatékos tanulóknak". Nem tudom minek kéne a hivatalos megfogalmazásnak lennie,de én jobban örültem volna a "hátránnyal élők",vagy vmi ilyesmi kifejezésnek. Azért kitöltöttem és a végén beleírtam,hogy csak egy órát tudok látogatni. Gondolom semmi hatása nem lesz, de azért nem árt minden lehetőséget kihasználni,hogy felhívjam az emberek figyelmét arra,hogy valójában mi is a helyzet. Nem várom el senkitől,hogy együtt érezzen,de ha olyan a helyzet,azért szólok.
Továbbra is suli: voltam TO-n. Az ott dolgozó hölgy már ismer, nekem nem szokott vele problémám lenni. Leadtam a diplomatéma bejelentő lapot és mivel nem tudtam,hogy kell fénymásolat is, ő ott helyben megoldotta. Nem küldött el másolni szerencsére.
Előtte még volt egy pozitív dolog: a tanszékvezetőnknél voltam a lapot aláiratni és kiderült,hogy beszéli a jelnyelvet. Huhh, hát elég furi volt,hogy ő ismeri,én meg nem. Azért örültem neki. Ki tudja,hátha megtanulok majd és akkor lesz egy ember,akivel beszélhetek:D
A csoporttársnőim persze végig velem voltak és akkor ezuton köszönném meg nekik,hogy mindig mellettem álltak/állnak! (=Bedankt Schat en E.!)
Együtt is ebédeltünk,ahol előjött egyik fontos problémám! Hiába tudok jól beszélni (nálam nem romlik az artikuláció, mert vmi csoda folytán saját magam hallom) egyszerűen sosem találom el a hangerősséget. Mostanában mindig halkan beszélek. Ez ugye megszokás lehet,mert én tökéletesen hallom magam és mivel nem érzékelem a külső zajokat, nem tudom,hogy most pl. szól a zene és erősebben kéne nyiltakozni. Szóval vagy 5ször el kellett mondanom,h mit kérek. Ilyenkor nem én vagyok a siket,hanem az eladó:D
Délután voltam még szájrólolvasás órán. A SINOSZ-ba járok. Igazából ezenkivül semmi sem köt oda,vagy legalábbis még nem találtam magamnak megfelelő programot. Ráadásul a nagyothallókhoz iratkoztam be,nem a siketekhez. Többen is ezt ajánlották. Utólag én is látom, hogy jobb ez így, mert nem ismerem a jelbeszédet. Amúgy egy kedves bácsi tartja az órát és végülis elvagyok ott. Mondjuk kicsit frusztráló néha,hogy én vagyok a legfiatalabb. Csak idősebbek járnak oda.
Most este meg a csajokkal mozi! Köszi N. a meghívást!(Igen,a siketek is járnak moziba!) Régen nagy mozirajongó voltam és most is elmegyek,ha van valami jó feliratos:D Még német felirattal is halál nyugodtam nézem a külföldi adókat vagy DVD-ket, ha van teletext-es "Untertitel".
Egyenlőre ennyi.

Ezt a blogot kizárólag azért hoztam létre, hogy mindenki megtudhassa, hogy hallás után is van élet:D Le fogom írni,hogy miként tudom megoldani a mindennapokat és kihasználom a lehetőséget,hogy itt megköszönjem azon emberek segítségét, akik nélkül nem lenne ilyen könnyű a dolgom. Annyit kell rólam tudni,hogy egy ismeretlen betegségnek köszönhetően egyik napról a másikra elvesztettem a hallásom és erre semmilyen orvosi magyarázat sincs. Ennek ellenére nem tekintem ezt az eseményt sorscsapásnak,és elfogadom az életem úgy, ahogy van. Valószínűleg nem sokan vagyunk ilyen helyzetben az országban,de úgy gondolom azok számára is érdekes lehet ez a szituáció, akik nem ismernek hallássérültet. Igazából magamom kivül én sem ismerek siketet, csak néhány nagyothallót. Ennek ellenére joggal kijelenthetem,hogy így is teljes életet tudok élni. El fogok mesélni mindent,ami a hallásommal kapcsolatban történik, legyen ez pozitív vagy negatív dolog. Remélem mindez mások tanulságára szolgál és ha csak egyetlen egy embernek is segítettem a tapasztalataimmal, nekem megérte az egész. Megköszönöm mindenkinek,aki olvassa a blogom és várom a hozzászólásokat.