Hal(l)ogatom-a siket élet

Ariadné felhívta a figyelmem,h a jelnyelvi színház egy nagyobb rendezvénysorozat része:

Egyedülálló fogyatékos-ügyi fesztivált és figyelemfelkeltő köztéri Mikulás-akciót szervez december elején az Ability Park. A fesztivál kulturális és családi programokkal hívja fel a figyelmet a fogyatékos személyek foglalkoztatásának jelentőségére. A rendezvénysorozat kiemelt célja, hogy bemutassa az önálló értéket teremtő fogyatékos művészeket és művészeti csoportokat és népszerűsítse az Esély Foglalkoztatási Szövetség és tagszervezeteinek szakmai munkáját.

A fesztivál kiemelkedő eleme az a köztéri Mikulás-akció, amelynek során kerekes-székes, vak és siket Mikulások egyetemista krampuszok társaságában járják a belváros köztereit és az állami, valamint az üzleti szféra közszolgáltatást nyújtó intézményeit. Az akció során megjutalmazzák az esélyegyenlőségi törvényt betartó és a fogyatékos személyek integrációját segítő intézményeket, a jogszabályokat be nem tartó szervezetek számára pedig figyelmeztető virgácsokat és a jogkövető magatartást elősegítő információkat osztanak ki.

A fesztivál kulturális programjai három helyszínen (Instant, Alternatív Kulturális Közösségek Uniója, Ability Park) kerülnek megrendezésre. A programelemek között megtalálható például akadálymentesített koncert a Misztrál együttessel, siketkocsma, jelnyelvi karaoke, jelnyelvi színház, adventi kirakodóvásár fogyatékos személyek által készített termékekből, családi Mikulás-nap az Ability Parkban, illetve az országban egyedülálló, értelmi sérült színészekből álló Baltazár Színház előadása is.

Kulturális programok részletesen: itt

Mikulás-akció bővebben: itt

Együttműködő szervezetek: Bárka Alapítvány, Beszélő Kezek Kulturális Egyesület, Ergo Sum, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, Esőemberekért Egyesület, ÉFOÉSZ, Fogd a Kezem Alapítvány, Hallatlan Alapítvány, Kézenfogva Alapítvány, Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete, Szimbiózis a Harmonikus Együtt-létért Alapítvány

Támogatók: Karaokest, Mindora Kft.

Kiemelt médiatámogató: Tilos Rádió

Megrendelő: Motiváció Alapítvány

Hétfőn 4kor volt a  SINOSZ színháztermében a nagyothallók tisztújító gyűlése. Új elnököt, elnökségi tagokat és megyei küldötteket lehetett választani. Az új elnök Varsányi Gyula lett. Jelentkeztem próbaképp elnökségi tagnak, de végül nem kerültem be, hisz alig ismertek ráadásul elég rossz beszédet  is mondtam:) Nagyon köszönöm mindenkinek, aki ennek ellenére így ismeretlenül is bizalmat szavazott nekem és ezúton gratulálok mindenkinek, akit megválaszottak!

Ennek a bejegyzésnek nincs túl sok köze a halláshoz, de mivel szívemen viselem a kutyák és főleg a pulik sorsát, ezért mindenkinek ajánlom a következő oldalt:

http://www.pulimento.hu/index.html

Mindenki hallgasson a szívére (a siketek is tudnak oda hallgatni:) és ha teheti válasszon magának egy kis pulit. Annyira édesek

Jelnyelvi tolmács: Turóczy Erika.
RENDEZTE: Mázló Tímea

A találkozó 27-én,csütörtökön 5 és 7 óra között  Újpesten,a Madridi utca 2/b, ez a 12-14-es villamos vonalán van."

Én sajna nem tudok menni, mert dolgzok és többet már nem kéredzkedek el mostanában hallássérültes dolgok miatt, de ha volt vki, szívesen várjuk az olvasókkal a beszámolóját.

Dolgozatom és a Szemelvények a magyar gyógypedagógia történetéből című könyv alapján összehoztam pár posztot a témábanJ  Kiragadtam az érdekes dolgokatJ

A siketek oktatásának története és módszertani fejlődése Magyarországon:

Jóléti Cházár András így számol be a bécsi siket iskolában szerzett élményeiről, mikor kezdeményezi egy magyarországi siket iskola megnyitását:

„Kedves Barát Uram! Bétsnek minden ritkaságait semmivé tette előttem a Siket-Némáknak Oskolája . Szánakodás, édes meg illetődés, bámulás, öszveütköznek bennem. Láttam: hogy azok; akikben ezelőtt az ötödik érzékenység fogyatkozása miatt, a fő Valóságnak képe, az Okos lélek mintegy eltemettetve hevert, a Lélek foghatóságait, szólás helyett Jelek által kifejtegethetik, Gondolatjaik másokkal közölhetik írnak, számoznak, kártyáznak egymással, vagy akárkivel mással, Leveleznek, a köynvnyomtató műhelyekben Betűket szedegetnek, nyomtatnak s.a.t. Láttam: hogy ezek a szerentsétlen Boldogok, a Fő valóságról való képzelődéseiket mind jelek, mint írás által másokkal közölhetik, a mint az Eleikbe általam is leírt Kérdésekre írással azonnal meg feleltek, egymásnak a könyvekből jelek által diktálgattak ’ s a diktaltattakat leírogatták. Láttam: hogy a Siketek nem hallván is hallanak; a Némák nem beszélvén is beszélnek. Láttam egy szóval:  hogy ők Isten, Embertárs és magok iránt való kötelezettségekre, a Religiora, a kézi munkásságra s.a.t. aszerint megtanítattak, valamint akérki más. Isteni találmány!”  

Az első intézetet 1802-ben alapították, innen kezdve beszélhetünk szervezett siketoktatásról hazánkban. Az iskolát osztrák mintára építették és az ott honos módszereket alkalmazták. A monarchiára jellemző nyelvi sokszínűséget itt is figyelembe vették és meghökkentő módon a kiegyezést jóval megelőzve magyar nyelven is lehetővé tették a oktatást (A német nyelv mellett a legelterjedtebb 2 magyar tájszólás alapján is indítottak osztályt.)

Simon Antal, mint az intézet első igazgatója már 1808-ben letette a siketek nyelvi oktatásának alapköveit az „Igaz mester a’ ki tanítványait igen rövid idő alatt, minden unalom nélkül,  egyszerre írni és olvasni megtanítja” című művében. Módszerével a siket-néma diákok 2 hónap alatt elsajátították az írás és olvasás csínját-bínját: A lényege az volt, hogy naponta kb. egy-egy betűvel foglalkoztak és mindent megtanulnak róla: képzés, írás stb… Ezeket folyamatosan ismételték, míg el nem jutottak az utolsóig. (Napjainkban ezt a metódust már nem alkalmazzák)

Mivel a siketnéma diákok más területeken is lassabban haladtak, ezért évi egy nyilvános vizsgát kértek a hallóknál megszokott kettő helyett, de ezt nem engedélyezték, úgyhogy a siketek felé is ugyanaz volt az elvárás, mint ép társaiknál, ráadásul nagyjából ugyanazt az elméletet is tanulták. Érdekesség, hogy segédtanítóként is alkalmaztak siketeket is, ők pl. rajzot oktattak, ma ez már nem jellemző.

Folyt. köv.

A BR-en néztem meg a 9.45-kor kezdődő adást. Most különösen érdekes volt, az amerikai siketek történetéről volt szó. A film a 20. század elejétől vizsgálta a történetüket nagy vonalakban és kiragadtak pár fontosabb momentumot.

A történet azzal kezdődött, h a siketek sok mindenből kimaradtak ezért arra kényszerültek, h alternatív megoldásokat hozzanak létre saját maguknak. Például a biztosítók nem akartak velük életbiztosítást kötni így létrehozták a saját biztosítójukat, vagy mivel nem értettek semmit az Istentiszteleteken ezért elkezdtek önállóan, jelnyelven követhető Istentiszteleteket szervezni. De sajnos ezidőtájt a siketek sem voltak előítélektől mentesek és amikor 1925-ben először akart egy afroamerikai siket pár a szervezetük tagja lenni, nem adtak engedélyt rá és létrehoztak egy olyan rendelkezést, ami nem tette lehetővé még több mint 40 éven keresztül az afroamerikaiak belépését. Ennek köszönhetően élesen eltérő jelnyelv alakult ki a fehér és a fekete siketeknél. A fehér siketek többet használták a daktil-t és kevés jelük volt ezen kívül, míg az afroamerikaik szinte mindenre rendelkeztek jellel.  Amikor már nem kellett külön iskolában tanulniuk, akkor a fekete tanulók szégyellték a nyelvüket és mindinkább átvették a fehérek nyelvét, de mind a mai napig tapasztalhatunk különbségeket a két csoport nyelvhasználata között, hisz két külön kialakult nyelvről van szó. (itt nem a nyelvjárások közti különbségre gondoltak, mert a nyelvjárások 4 fő csoportra oszthatóak: északi, déli, keleti, nyugati.)

Ezután a siketeket érintő technikai fejlődést vették górcső alá. A telefont a feltalálása után a siketek több mint 90 évig nem tudták használni, pedig nekik is nagy szükségük lett volna rá, sok siket élete ezen múlott,h nem tudtak segítséget hívni, pedig volt a közelben telefon.  Sok fizikus foglalkozott a paradox kérdéssel, h h lehetne a  siketek számára is elérhetővé tenni a telefonálást. Az első úttörő lépést Robert Weitbrecht tette, aki siket fizikusként rengeteg siketeket segítő szerkezettel szerelte fel az otthonát. Ő alkotta meg az első olyan telefont (TTY), ami lefordította írott szövegre a telefonálást. A siketek ennek segítségével saját hálózatokat építettek ki és legalább szövegesen tudtak távkommunikálni.

A következő fordulópont az volt,h William Stokoe elkezdte tudományosan kutatni az amerikai jelnyelvet (ASL). Bár halló volt, mégis felismerte, h a jelnyelv ugyanolyan nyelvi eszközökkel rendelkezik, mint bármelyik hangzó nyelv. Ez a felismerés a siketek körében is újdonságnak számított, mert ők is abban a hitben éltek, h a jelnyelv „alacsonyabb rendű”, mint a hangzó nyelvek.

 Ezután már megállíthatatlan volt a jelnyelvkutatás és a jelnyelv jogainak elismertettetése.  Érdekességként megemlítették, h a jelnyelvben is van pl. „félrejelelés” (Vergebärdler = „félrejelelő”) vagy mondjuk dialógust is el lehet vele mesélni, mint bármelyik más nyelven.  Valójában a jelnyelvet egy filmhez lehetne hasonlítani és le is vetíttek erről egy rövidfilmet. A képernyő egyik oldalán jelelt egy férfi egy történetet míg a másik oldalon képekben lehetett látni az eseményeket és tényleg nagyon hasonlított, pedig amerikai jelnyelven jelelte, amiből én egy szót sem ismerek kb…..

Mérföldkőként kell még megemlíteni az International Theater of Deaf ( NTD ) 1967-es megalapítását is. Ők bizonyították be először, h a jelnyelv minden darab eljátszására megfelel a gyerekdaraboktól kezdve Shakespeare-ig. New Yorkban is sikert aratnak az eladásaik, rengeteg pozitív kritikát kapnak, hiszen a színházi előadásokat alapjaiban megújítják. Nekem az tűnt fel a bevágott darabokból,h minden színészen fehér kesztyű van, gondolom azért,h jobban lehessen olvasni.

Szó volt még a  National Technical Institute for Deaf  megalapításáról is. Itt csak jelnyelven megy az oktatás és a diákok olyan színvonalon tanulnak műszaki ismereteket, mint a hallók. Így lehetővé tették, h a siketek ne csak kétkezi munkához jussanak, hanem legyen szakképesítésük más helyekre is.

Nagyon érdekes volt és még nem is hallottam róla, h létezik egy olyan film, h Children of a lesser God. Ez egy hollywood-i produkció, amiben az egyik főszerepet egy siket játssza, végig jelel és Oscar díjat kapott az alakításáért. Ez a film azért volt fontos, mert megmutatta a nézőknek, h a siketek nem élnek izoláltan, igenis tudnak a hallókal együtt élni.  A megjelenéskor nem feliratozták a filmben a jelelést és ennek hatására rengeteg halló kezdett el jelnyelv órára járni. A siket színésznőt rengeteg kritika érte később, h bár ügyes volt,de csak szánalomból kapott Oscart. Ő ezt próbálja úgy felfogni, h csak irigységből mondják, mert sok neves szakmabeli pedig elismerően nyilatkozott róla. Tény, h a film siker lett, annak ellenére is,h nem feliratozták a jelelést.

Végül a siketek jogi harcairól volt szó. Rengeteget küzdöttek azért, h elismerjék őket kisebbségnek, és a feketék mintájára harcoltak ők is a jogaikért.  Egyik fontos momentum volt, amikor a siketek egyetemének (Gallaudet University) elnököt választottak. A vezetőség joga volt dönteni és a 2 siket és 1 halló jelentkezőből a hallót választották. Ez közfelháborodást okozott a diákok közt, mert bár évek óta elnézték, de most már nem akarták hagyni magukat és siket elnököt akartak. Egyik fő érvük az volt, h a siket társadalom is olyan sokrétű, h egy siket elnök is nehezen tudja az összes hallássérült érdekét képviselni, nemhogy egy halló. A vezetőség nem akart engedni és csak egy fórumot szerveztek meg a tornacsarnokban. De erre a siketek készültek és amikor elkezdett volna beszélni a halló vezetőség képviselője, bekapcsolták  a tűzriasztót. Erről azt kell tudni, h elviselhetetlen hangon riaszt, h mindenki tuti kimenjen tűz esetén az épületből, és ezenkivül csak néhány lámpa  ad fényjelzést. A vezetők kimentek, de ugye a siketek maradtak, őket nem zavarta a hangJ Ezek után sem történt semmi előrelépés az új igazgató fel akarta venni a munkát. Ezt pedig úgy akadályozták meg, h egyszerűen nem engedték bemenni az épületbe. Óriási tömegek tüntettek az egyetemen és más halló jogvédő szervezetek is melléjük álltak. Meglepő volt az is, h azt hitték, h majd ezzel a tüntetéssel a hallók ellenszenvét váltják ki, de egy közvéleménykutatás szerint a lakosság 93%-a mellettük áll, ami elég jelentős arány, bármilyen témáról is legyen szó. Így egy hét tüntetés után kénytelen volt a vezetőség megadni magát és siket elnök került az egyetem élére. Azóta pedig kizárólag csak siket töltheti be ezt a posztot.  

Sajnos az előadás powerpointjait nem tudom feltenni, mert csak táblázatot, képet és worddokumentumot enged a blog:( Elméletileg megvan,amit az író tolmács begépelt, de a tanszék gépén van, úh ha megkapom,akkor azt is publikálom itt. Addig is lássuk a hand out-ot:

Siketek a felsőoktatásban

1.Identitás

2.Szabályok (TVSZ)

„A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és  vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetőleg szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló, szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.

Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében:

•          a)  a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget,

•          b) a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól is

felmentést kaphat,

•          c) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli

követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele

alól,

•          d) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani,

•          e) az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg

szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére,

•          f) minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár, kalkulátor),

a vizuális szemléltetés biztosítása,

•          g) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési

időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani.”

3.Igénybevehető segítségek:

Emberi:    - író tolmács

                   - „speech to text operator”

                   - „lipspeaker”

                   - jeltolmács

Technikai:-  hallókészülék

                    -  indukciós hurok

                    - hangrendszer

                    - CI

6. Óratípusok:

•          Előadás:

- szemtől szembeni kommunikáció

- technikai segítség

- fényviszonyok

•          Szeminárium:

 - összefoglalás

 -tekintet

 -láthatóság

 -diáktársak segítsége

7.Ajánlott oldalak:

Úgy néz ki,h csütörtökön meglesz a tolmácsom. Rendeltem egyet a SINOSZból:) Le fogja írni,ami elhangzik. Az első előadásra és a miénkre kértem. Ha valakinek szüksége lenne rá,természetesen ő is nézheti, ha tudunk gondoskodunk majd egy pótprojektorról,h szükség esetén (ha sok siket jön) ki lehessen vetíteni.

Már kialakult a témamegosztás is. A siketek helyzetéről fogok beszélni a felsőoktatásban. Elmondom,h milyen személyi/technikai eszközökkel lehet segíteni nekik és arról is szót ejtek,h milyen szabályok vonatkoznak és a saját példámon levezetem,h ez mennyire kivitelezhető a gyakorlatban.

Két linket szeretnék ajánlani más témában:

Itt  a láthatatlan kultúráról készült film látható és felriatos meg jelelős,úh mindenki fogja érteni: https://www.youtube.com/watch?v=tGJdAV1N19Y

Ezenkivül valami,amiben tuti van ezer ferdítés,de azért mégis felhívja a figyelmet 1-2 problémára:

http://velvet.hu/blogok/helyszinelo/2008/11/17/vak_not_gazolt_halalra_a_vonat/

Mivel életemben most hétvégén voltam először hotelben, ezért megírom, hisz siket szemmel tudtam tapasztalni:) Mondjuk mivel halló társaságban voltam, ezért nem voltam magamra utalva, de így is beszámolhatok 1-2 tapasztalatról. A kommunikációról nem írnék, nyilván hoteltól vagy adott recepcióstól függ, nekem halló kíséretem intézett mindent. 2 dolog lenne amit fontosnak tartok megmelíteni és nagy segítség:

Az első,h minden ki van írva részletesen a szobában, kis tájákoztató lapokon (egy kis mappában vannak). Így pontosan megtudhattam mindent a zoknivasalás árától kezdve a tv kezeléséig. Ez fontos, mert ha megkérdezem és vmit félreértek, nem mindegy h vmi 4- vagy 7ezerbe kerül (ezt a két számot különösen hajlamosak vagyunk mi siketek összekeverni szájrólolvasás során).

A másik pedig, h megkérheted a recepcióst és telefonál neked,ha vmire szükséged van. Mi pl. taxit hívtunk, de egy siket társaásgnak hasznos lehet, h megkérdeztessék,h meddig van nyitva egy múzeum vagy vmi.

Egyetlen hátrányként az tudom említeni,h egy siket nem tud telefonon szobaszervízt hívni, hanem le kell mennie miatta a recepcióra(ez legyen a legnagyobb problémánk:P)

A hotelnek pedig az a hátrány,hha takarítani akarnak,vagy bármi más miatt bejönni a szobába, a siket nem hallja a kopogást,úh meg kell várni, amíg kijön, de ez az ő gondjuk:P

Amúgy Egerben voltunk a Szépasszony völgyében és lőttem egy fotót,ami majdnem siket:)