Hal(l)ogatom-a siket élet

 Végre sikerült megnéznem a filmet. Angol, hallássérülteknek szóló feliratos változathoz sikerült hozzájutnom. A magyar cím úgy hangzik,h Egy kisebb isten gyermekei (http://kritikustomeg.org/film.php?fid=6234) de mivel az angol változatot láttam, így az lett a cím.

Érdekes volt, bár nem értettem mindent, mert a jelelést nem mindig feliratozták (csak akkor lehetett tudni,h mit jelel  a lány,ha  férfi hangosan visszamondta,h mit mond, és úgy feliratozták). Hozzá kell tennem,h néha daktiloztak, azt le tudtam olvasni:)

Tehát a film enyhén szólva nem volt mentes  a hollywoodi kliséktől és egy tipikus szerelmi szálat láthattunk kibontakozni. A főszereplő hölgy tényleg nagyon jó volt, és William Hurt is sztem elég jól megtanult jelelni. A történet lényege,h a siketek iskolájába jön egy új beszédtanár, akinek megtetszik a siket takarítónő, akiről persze később kiderül,h egy elkallódott zseni. Incselkednek egy darabig, aztán összejönnnek. Majd újból szétválnak útjaik és a végén egy nagy happy end lesz. 

Azokra a dolgokra szeretnék igazából kitérni, amik elgondolkodtatóak voltak a siketekkel kapcsolatban. Az egész történeten áthatott az a kérdés,h bevethető-e  minden eszköz,h rávegyük a siketeket a beszédre, vagy tiszteletben tartsuk-e a döntésüket,h nem akarnak megszólalni. (Mondjuk én annyira a beszédmentesség hatása alá kerültem,h a film után kijelentettem,h én sem szólalok meg soha többé, persze ugye ezt is mondanom kellett, úh itt meg is bukott a döntésem....) Én biztos nem erőltetném annak,aki nem akarja (főleg ha gyerek), mert akkor tényleg egy örök életre elmegy a kedve tőle.

A másik pedig az volt,h a siketek tudnak-e énekelni meg táncolni? A tanár rávette a diákjait a táncra, megmutatta nekik,h h árezhetik a zenét, de sajnos ugye nem hallottam,h végül hogyan is énekeltek. (Ha vki hallotta is a filmet, légyszi írja meg,h milyen volt a siketek éneke.) Mint már múltkor is írtam a SsH alapján, táncolni tuti tudnak a siketek is, sztem hobbyszerűen mindenki megpróbálkozhatna vele nyugodtan.

Felvetődött még egy dolog: a siket és halló párkapcsolata. Sok szakirodalomban olvashatjuk,h a siketek egymásban jobban megbíznak,mint egy hallóban és ez gondolom alapból megnehezíti a hozzáállást. A főszereplő tanár meg is gyanúsította a főnöke, h a siket lány "csak arra kell neki". Ilyet biztos gyakran megélnek a siketek( a filmben is a főszereplő) és ezért is lehet bennük sztem egy félsz. Nem könnyű dolog, de sztem ha vkik igazán szeretik egymást,akkor elfogadják egymást, úgy ahogy vannak és megoldják a nehézségeket. Csak sajnos, ugye honnan tudhatjuk,h vki tényleg szeret-e? Erre nem született még objektív mérce, sok az akár évekig  színészkedő ember, úh a csalódásokat már mindenki megélhetett. Ráadásul ott vannak a hallássérülteket érintő komplexusok, amik esetleg oly fokú kisebbrendűségi érzéshez is vezethetnek, h az illető szélsőséges esetben azt gondolja,h nem is kell ő senkinek. Ez az egész egy nagyon összetett kérdés, nyilván esete válogatja, nem is akarom megválaszolni, de biztos h több nehezítő tényező lép fel egy siket-halló kapcsolatban.

A filmről itt olvashattok még:

http://en.wikipedia.org/wiki/Children_of_a_Lesser_God

http://www.mp3portal.hu/viewtopic.php?f=47&t=23670&view=previous   (adatok az oldal végén)

Természetesen a Mikulás ünnepet is ugyanúgy ki tudják élvezni a siketek, mint a hallók. Mi is tudunk cipőt fényesíteni, csomagot bontani, és csokit enni:)

Persze nem csak otthon,hanem máshol is lehet találkozni hasonló az ünnepléssel. Én az IKEA-ban botlottam Mikulás-programba és teszteltem is néhány bnőmmel. Mielőtt bárki leszólna,h elesszük a kisgyerekek elöl a csokit, kijelenteném,h a host jött oda hozzánk az akadálypálya papírjával és nem mi mentünk külön oda érte, azt sem tudtuk,h lesz ilyen. Szóval a bejáratnál kaptunk egy papírt. Volt rajta 4 kis jel és azokhoz kellett aláírást gyűjteni különböző feladatok elvégzése után. (Olyan volt az ötlet, mint az állatkertben a nevelőszülők napján.) 4 feladatot teljesítettünk: zsákkal kéménybe célzás, kirakózás, memóriajáték, és télapóhajtogatás:) A végén kaptunk csokit és a saját készítésű télapót is hazavihettük. Nagyon jó volt, siketek számára is maximálisan élvezhető, nem kellett segítség semmiben.

Nos, talán már említettem,h ugye a siketeknek minden sportközvetítés élvezhető úgy általában. Nyáron volt felirat az m1-en néhány olimpiai közvetítéshoz, most viszont semmihez sincs.

A pókerre szeretnék kitérni, mert én legtöbbször azt nézem. Szóval sztem még úgy is izgi,h nem értem,h mit mond a narrátor, a játékosok meg úgyis keveset beszélnek, talán nem is érteném,amit angolul poénkodnak (fogalmam sincs,h szinkronizálják-e).

Szóval egyetlen egy apró kis dolog lenne, amivel feliratozás nélkül is maximálisan élvezhetővé tennék,ha figyelnének rá. Szóval amikor megmutatják,h kinek milyen lapja van, akkor néha csak a képernyőre írják ki a név mellé, nem mutatják,h h emeli meg kicsit,h meglesse. Így viszont nem tudom,h most akkor pontosan kié. Nem követek minden eseményt, csak hobbynéző vagyok így nem jegyezhetek meg minden nevet (főleg,ha nem is egyértelmű a hallássérültnek). Tehát nem mindig tudom a kiírt nevet/lapokat archoz kötni. Kell mindig pár kör,mire kiokoskodom és megjegyzem, ha nem mutatják arccal a lapokat. Ez szerencsére az esetek 40%-ban fordul csak elő kb. de akkor is idegesítő, főleg,ha nincs más műsor,amit nézzek:)

Szóval ha van vki kedves olvasóm,aki pókerközvetítéseket vág össze, akkor légyszi ügyeljen erre. Ezer hála!

Először is szerteném megköszönni a Miniszterelnöki Hivatalnak,h kilinkeltek a blogjukra ( http://egyenloesely.freeblog.hu/ ), mert így átlag 40ről átlag 200ra ugrott az olvasók száma. Blogjuk elérhetősége a linkajánlóban is:)

Ma van a fogyatékosok világnapja:

A fogyatékosok világnapja – 1993 óta ünneplik, Ausztráliától indult, az ENSZ kezdeményezte elterjesztését, hogy felhívja a figyelmet a betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá válók problémáira.

/Forrás: http://www.valtozovilag.hu/ab/nap1203.htm/

Siket télapók járnak köztünk:

http://index.hu/politika/belfold/miku081202/

Végezetül találtam egy nagyon érdekes írást a feliratozásról, ami elgondolkodtatott és rájöttem,h teljesen felesleges a feliratozás miatt tépnem  a szám, ha ilyen hozzáállású emberek foglalkoznak vele. A kérdésem csak az lenne,h egy diákmunkakkerül többszázmillióba??? (Legalábbis ilyen összegekért lehet rá pályázni az ORTT-nél a csatornáknak)

Az írás itt olvasható:

http://gergo.erdi.hu/blog/2008-04-21-munkamoral/

Egy körbeküldös mail alapján lettem figyelmes a következő két képre. Aztán persze megkerestem hogy honnan van, de mindenképp tanulságosak lehetnek egy "fülközpontú" blogon:)

Tehát két füles mondás képileg megjelenítve:

Ha van vkinek hasonlóan elmés műalkotása idevágó témában, akkor szívesen megosztom az olvasókkal.

forrás:

http://atom.blog.hu/2008/10/21/nemletezo_targyak_tarlata

Az idő haladtával bővítették az intézményeket és egyre több siket került be az oktatásba. Végre teret hódított országosan az az elgondolás, hogy a siketek „szintoly elmebeli tehetséggel bírnak, mint épérzékű embertársaik” „csak azért nem tanulhatják meg rendes úton az anyanyelvet, mert nem hallhatják más emberek beszédét.” „ A siketnéma mindamellett képezhető, mert halláshiányától eltekintve van még 4 érzéke, melynek fogékonysága elegendő arra, hogy szakszerű behatással lelki tehetségeit ébresztve s művelve kívánatos eredménnyel fejleszthessük”.

Fekete Károly fogalmazta meg először a hallók és siketek közötti oktatás fő különbségét (1885): A hallók tanulási folyamatánál az akusztikát (hallás) nevezte meg legfőbb közvetítő közegnek, míg a siketeknél az optikát (látás). Véleménye szerint ezt az eltérést kell mindig szem előtt tartani a módszerek kidolgozásánál, alkalmazásánál. Ilyen alapokra helyezve fogalmazta meg, hogy a siketek nem taníthatóak népiskolában és minden siket gyereknek szüksége van speciális oktatásra.

Mivel kevés volt az intézetekben a hely, ezért legtöbbször néptanítókhoz kerültek a sérült gyerekek. Emellett próbálták különböző kiadványokkal, módszertani ötletekkel segíteni az „átlagos tanárok” munkáját, hogy legalább a fontosabb alapelveket követni tudják:

„Mégis mit tehet egy átlagos tanító, ha siket gyermek kerül hozzá?  Legfontosabb feladata, hogy az iskolát megkedveltesse vele. Ezek után vezetheti be az írás és olvasás rejtelmeibe, de tartsa mindig szeme előtt, hogy az „írás nem annyira célnak, hanem inkább eszköznek tekintendő az anyanyelv elemeinek elsajátítására.”

Hogy a megtanult szavaknak értelme is legyen, a gyermeket meg kell ismertetni környezetével és megtanítani számára ismeretlen fogalmak (pl:puha, éles stb…) jelentésével szemléltető módszerek által. Ezen folyamat során nagyon fontos a képek használata, de pantomim segítségét is igénybe lehet venni. A szavak pontos jelentésének ilyen jellegű magyarázata nélkülözhetetlen az anyanyelv elsajátításának során.

Folyt. köv.

3 órán keresztül hajat göndöríteni, h megkérdezzék, h most akkor nekem valójában göndör hajam van és mindig kiegyenesítem?

Kölcsönvenni a bnőm szempillaspirálját míg ő az enyémet használja.

Felvenni az egyik legvadabb bulis felsőm, hisz egyik sem volt rajtam több mint 1 éve.

Elmenni egy fülledt kocsmába, amit az egyetemisták az árfekvése miatt nagyon szeretnek.

Elmenni szórakozóhely 1-be és széttáncolni magam a Last Christmas című Wham számra.

Elmenni szórakozóhely 2-be és olyan koktélokat inni, amiben van lime.

Elmenni szórakozóhely 3-ba és vadidegenekkel az időjárásról csevegni.

Hajnalban hazamenni és visszamosolyogni a szomszéd bácsira, aki már indul műszakba.

Lefekvés előtt tejfölös-kolbászos kenyeret enni.

Délben felkelni arra, h a barátnőim visítva nevetnek azon, h plüssállatokkal visszajátsszák az előző este eseményeit.

Ezt az egészet pedig úgy megélni, h senki sem bámul rám, mint egy UFO-ra és nem szorulok senki segítségére

Az Amerikai Jelnyelv sokéves, részzletekbe menő kutatásának köszönhetően ma már igen sokat tudunk a természetes jelelés struktúrájáról. Nyilvánvaló lett, hogy ez a nyelv rendkívül kifinomult struktúrával rendelkezik, amit saját ismérvei alapján kell leírni. Ahogy pedig a kutatás áttevődik más jelnyelvekre , ott i s hasonló következtetések körvonalazódnak.

Új uniós jogszabálynak örvendhetünk a környéken. A mi városunkban még nincs, de a közelben, Dunaújvárosban valószínű, h jelnyelvi tolmácsot fognak alkalmazni a városházán. Még nem tuti, de várjuk!