Hal(l)ogatom-a siket élet

Továbbra is küldöm mindenkinek,aki kéri a műsort excel-ben ,h könnyebb legyen kinyomtatni. Az újabb kéréseket a hallogatom@gmail.com-ra várom.

A mai Sehen statt Hören-t a BBR-en néztem meg 10.45-kor. A legelső riport volt a legizgibb,de lássuk mindegyiket:

Először egy siket kutyáról volt szó.Ugyanis  a siket kutyákat is be lehet tanítani, ugyanúgy megértik a jelelést, mint halló társaik a vezényszavakat. Egy Pico nevű dalmatán mutatták be,h mit is lehet kihozni egy hallássérült kutyából. Először is van rezgő nyakörve,amit ha megrezegtetnek,akkor tudja, h hívják vissza és visszajön. Ezenkivül megtanulta,h mindig nézze a gazdáit, hátha mutatnak neki valamit. 15 jelet tanult meg (fekszik,ül,áll,pacsit ad stb...) és ezt be is mutatták, tényleg tudja mindegyiket. A kutya nagyon vizuális, mindig követi az árnyékokat, a labda eldobásánál is onnan tudja,h merre szaladjon érte, nem a hangból,h hol esik le. Éjszakai sétáltatásnál pedig,miután a gazda szabadon engedte, utána elemlámpával villog neki, amire a kutyus visszajön. Az egész riporttal arra akarták felhívni a figyelmet, h a siket kutyák is ugyanolyan értelmesek,mint a többi, nem kéne őket egyből kölyökként elaltatni, mert "selejtesek". Egy könyvet is ajánlottak siket kutyák nevelésének témájában. A címe: Einfach taub.

Ezután egy siket hokijátékos hölgyet mutattak be. A lány mint első és egyetlen nő játszott a siket férfiak hokiligájában kapusként. A 2006-os Siketlimpián is részt vett a férficsapatban. Jelenleg a hallók női csapatának másodcsoportjában van, és itt is kapusként játszik, ő az egyetlen hallássérült. Az edzővel kézzel-lábbal kommunikálnak,de a lány nagyothalló barátja sokszor segít "tolmácsolni".

Végül pedig Rob Roy ausztrál pantominművész előadását lehetett megnézni. 30 sportfajtát játszott el pantomimmal a színpadon. Őszintén szólva nekem ez uncsi volt, ugye semmi történet, az épp mutatott sportágat pedig kiírták,úh gondolkozni sem kellett, h épp miről van szó. Mondjuk volt 1-2,amire lehet,h nem jövök rá magamtól: rugby, gyorsgyaloglás stb....

Most  akülönböző másodlagos jelnyelvekről olvashatunk rövid leírást:

"Amerind:

Az észak-amerikai indiánok századokon keresztül különböző nyelvcsaládokba tartozó nyelvek százait beszélték. Nem meglepő hát, hogy  a különböző törzsek között kommunikáció eszközeként kialakult egy jelelési rendszer. Nem sokkal azután, hogy az első leírások elérhetővé váltak, ezt a "kézbeszédet" Madge Skelly, egy indián származású beszédpatológus (1903-) átdolgozta sérültek számára. A rendszert inkább egyfajta gesztusrendszernek tekintik, mint nyelvnek. Korlátozott számú jelet tartalmaz, grammatikai szerkezete nincs, a sorrendtől eltekintve. A jeleket úgy választották ki, hogy azonnal felismerhetők legyenek, így a szemlélő formális utasítások nélkül és nyelvi háttértől függetlenül értelmezi őket."

A Paget-Gorman rendszer:

"A modern idők széles körben elfogadott javaslata Richard Paget A Systematic sign language (Egy szisztematikus jelnyelv, 1951) című művére épül.

Richard Paget, 1955-ben bekövetkezett halála után Angliában özvegye, Grace Paget, valamint Pierre  Gorman, aki akkoriban a Siketek Királyi Nemzeti Intézetének könyvtárosa volt, továbbfejlesztette a rendszert, mely mintegy 3000, a beszélt angol félszavait és morfémááit megjelenítő jelet tartalmaz. A mondatok jelelése az angol szórendet követi. A rendszerben szerepet kap egy "alapjel"-készlet -az alapjelek olyan szemantikai mezőkre utalnak, mint "cslekvés", "állat", "szín","tartó" és "étel". A különböző, ám egy mezőbe tartozó szavak jelelése egyforma alapjelekkel kísért azonosító jelek segítségével történik.

A különböző színek nevei például mind egy alapjelből vezethetőek le. A kék jelelésekor az egyik kéz tartása a szín alapjelnek felel meg, a  másik kéz mutatóujja pedig felfelé mutat a jelelő oldalával egy vonalban, a kéz háta kifelé néz (vagyis az ég színéről van szó). A vörös jeleléséhez ugyanezt az alapjelet használják, míg a másik kéz a vér jelét mutatja."

/Forrás: Crystal: A nyelv enciklopédiája 282.o)

FOLYT.KÖV.!

Bár ünnepnap lesz és amúgyis vasárnap, amikor az ember legjobban érne rá tv-t nézni, természetesen a héten ezen a napon lesz a legkevesebb feliratos műsor. Nos, lássuk:

 Szombat (03.14)                                        Vasárnap(03.15)

Feltennék néhány kérdést a siket olvasóknak. Csak kíváncsi lennék,h ki h éli meg,vagy hogy oldja meg. Hallók számára egyszerű hétköznapi dolgok, nekünk meg érdekesek:) Szerintem mindenki máshogy reagál/éli meg.

-Hogy beszélgetsz evés közben?

-Megijedsz-e ha hirtelen bejön vki,akit nem vártál a szobába és felbukkan a hátad mögött?

-Ha elsuhan melletted egy szirénázó mentő, megvárod, amíg elmegy, vagy fel sem tűnik és beszélsz tovább a halló kísérődhöz?

-Rosszul esik, ha rádszólnak,h beszélj halkabban?

-Ha megismerkedsz valakivel, közlöd egyből,h nem hallasz vagy próbálod valameddig elfedni a dolgot? 

-Ritkábban mondod ki a véleményed vagy kerülsz vitába (mert úgysem tudod megbeszélni a dolgot,és inkább ráhagyod az illetőre)?

Ennyi kérdés jutott most eszembe, remélem kapunk néhány választ. Hallók/ siketek tovább kérdéseit is szívesen fogadom (hallogatom@gmail.com) és ha összejön pár,akkor egy újabb poszt erejéig megjelentetem, h mindent meg tudjunk beszélni:) 

Rátaláltam egy oldara,ami különböző blogbejegyzéseket gyűjt össze adott témában. Kimásolják a posztokat és akkor a végén lehet csak megnézni az eredetit és más címkékkel látják el, mint ami eredetileg volt. Az enyém pl itt látható:

http://feliratozas-blogok.bloglog.hu/

Csak gondoltam felhívom a figyelmet, kedves hallássérült blogírótársak (sztem mindenki olvassa egymásét:))

Erről pedig az jut eszembe, h vmiért nem enged 5nél több linket feltenni a linkajánlóba az oldalam, úh azért nem látható mindenkié, pedig be van írva rendesen, nem is tudom mi alapján választja ki, h mit tesz ki. Szóval elnézést mindazoktól,akik engem belinkelnek én meg nem tudom visszalinkelni:S Próbálom majd valahogy úgy megalkotni, h a hallássérült blogok legyenek az élhelyen:)

Levezetésként pedig egy újabb idézet. az osztrák filozófus, Rudolf Steiner látomását osztanám meg (sokat foglalkozott ezoterikával is). Kisgyermekként megjelent neki egy már elhunyt nénikéje, aki azért érdekes számunkra mert jelelt, és ez felejthetetlen élményt okozott egy halló számára:)

Egy 1913-as előadásában olvasható ez a kis történet:

"Die Frauenperson trat zur Tür hinein, ging bis in die Mitte der Stube, machte Gebärden und sprach auch Worte, die etwa in folgenden Weise wiedergegeben werden können: "Versuche jetzt und später, soviel du kannst, für mich zu tun" Dann war sie noch eine Weile anwesend unter Gebärden, die nicht mehr aus der Seele verschwinden können, wenn man sie gesehen hat, ging zum Ofen hin und verschwand in den Ofen hinein."

A történet körülbelül arról szól,h a kisfiúnak megjelent egy nőalak, aki jelelt, és mondott pár szót, aminek az volt nagyjából az értelme, hogy próbálj meg most és később annyit tenni értem,amennyit csak tudsz. Utána még jelelgetett kicsit aztán eltünt a kályhában.

" Egy meghatározott közösség tagjai több jelnyelvet használhatnak rendszeresen. A legelterjedtebbek a siket közösségekben természetesen kifejlődött fogalomalapú rendszerek, és ezek azok, amelyeket leggyakrabban "jelnyelvnek" neveznek (Amerikai Jelnyelv, Brit Jelnyelv, Dán Jelnyelv stb.) Az elmúlt években pedagógusok és nyelvészek több újfajta jelelési rendszer dolgoztak ki. Ezeket főleg siket gyermekeknek és felnőtteknek tanítják, használatukra azonban időnként találunk példát más fogyatékosságban szenvedők, például értelmi fogyatékosok körében is.

Az új jelelési rendszerek a legnagyobb számban az angol beszédközösségekben jelentek meg. A legtöbb módszer esetében az ASL vagy a Brit jelnyelv módosításáról van szó, azzal a céllal, hogy a jelelés közelebb kerüljön a beszélt angolhoz. Több ilyen rendszer jött létre az 1960.as évek vége felé az USA-ban, például a Seeing Essential English (1966), valamint két belőle  kifejlődöt rendszer: a Linguistics of Visual English (1971) és a Signing Exact English (1972). Kidolgoztak más, a beszéd szerkezetét szorosan követő rendszereket is, például a Signed English-t (1969) és a Manual English-t(1972). Az előrelépésnek az oktatásban jelentkező sürgető giénye, valamint a kidolgozók őszinte lelkesedése miatt valamennyi rendszert sikerrel próbálták ki különféle oktatási szituációkban. Relatív erősségeik és gyengeségeik objektív értékelésre alkalmas eljárások azonban mind ez idáig nem születtek.

Minden ilyen rendszer az angol struktúráját szeretné tükrözni, de más-más utakat választanak. Valamennyi követi az angol szórendet, de különböznek a jelek képzési módjában, valamint abban, mekkora szerepet szánnak az ujjábécének. A rendszerek kidolgozóinak számos önkényes döntést kell hozniuk: nem egyértelmű például, miként rendeljenek hozzá jeleket olyan szóalakokhoz, mint a rendhagyó főnevek, igék vagy melléknevek. A múlt idejű alakokat (took,went-a take >vesz> és go >megy> ige rendhagyó alakjai-stb.) ugyanazzal a jellel jeleljék-e, mint a múlt idejű melléknévi igenveket (taken,gone stb..), vagy más jelekkel? Hogyan jeleljék a took alakot? Mint a "take+MÚLT IDŐ" mint "take+ed","take+e+d" vagy mint "t+o+o+k"? Számos ilyen lehetőség létezik, és különböző rendszerek különböző utakat választanak, eltérő következetességgel."

/Forrás: Crystal: a nyelv enciklopédiája 282-284 oldal./